Merida, a szingli Disney-hercegnő
augusztus 12., 2012 - 09:53 | Kategória: cikkek | 7 hozzászólásCímkék: élménykritika, Brave, család, emancipáció, feminizmus, film, házasság, karrier, Merida, Merida a bátor, mozi, nő, párkapcsolat, Temptylicious
Hol vannak már a klasszikus királyi sarj lánykák, akik egy kiadós megmentésért cserébe örömmel adják kezüket a fehér lovon érkező, jóképű idegennek? A „Merida, a bátor” című modern mesében a hapsik iszonyúan nyomik, de ez nem baj, mert a főhős úgyis független akar maradni.
A legújabb Disney-Pixar animációs film címszereplője – akinek nevét csak a leleményes álomgyári fordítók csempészték bele a címbe, mely eredetileg „Bátor” lenne – nem egy királykisasszonyos szépség. Oroszlánszerű, vörös, göndör sörénye és hatalmasra rajzolt kék szeme mégis bájossá teszi. Így könnyebben elhisszük neki, hogy erős, céltudatos, vagány személyiség, s nem mellesleg tele van a töke a hercegnői teendőkkel. Szépítkezés, szavalás meg illemtan helyett inkább lovaglással, íjászattal és hegymászással töltené az idejét. Bezzeg Csipkerózsika képes volt száz évig mozdulatlanul várni egy kanra, aki életet lehelt belé!
A nyíl már nem Ámoré. | Fotó: slate.com
A Verdáknál és a Pókembernél is közreműködő Mark Andrews, illetve az Egyiptom hercegét jegyző Brenda Chapman alkotta rendezőpáros százperces mozijának alapkérdése, hogy Merida férjhez menjen-e. Mivel nagyon nem akar, ezért előre sejthetően nem is fog, elvégre a hat éven felüliekre belőtt célközönség aligha szeretne kényszerházasságot látni a vásznon. A happy end tehát az úgynevezett szingliség, ami eredetileg csak a harmadik iksz fölött létező fogalom, de találóbb kifejezés híján a bőven húsz alatti Meridára is használhatjuk.
Szó sincs róla, hogy az önfejű, szülei akaratával és a tradíciókkal szembeszegülő hercegnő férfi- vagy kapcsolatellenes lenne: egyszerűen túl fiatalnak tartja magát a feleségszerepre. Korunk körülményeinek megfelelően nem hibáztathatjuk érte, hiszen a mai boldogsághoz a főiskola vagy egyetem elvégzése után néhány év karrierépítés szükséges, így a családalapítás legföljebb csak elszigetelt közösségben reális a tinédzsereknek. Igen ám, csakhogy Merida forradalmi személyisége mellé nem a huszonegyedik század nőinek tekintélyes feladatkupaca társult: az ő dolga annyi, hogy hercegnő legyen, aztán csókolom.
Föl sem merül nála rövid távú célokra épülő önmegvalósítás, azaz tanulás, esetleg munka. Ő csak szabadon akar lovagolni tovább, de nem ám holmi direkt elcseszettre modellezett 3D-s királyi sarj nyergében, hanem simán, a saját patásának hátán, s gondtalanul élni tovább. Ezzel persze semmi gond, viszont ha már szegény lány egyedülállóságának védelmében két napra pucsítós barnamedvévé változtatta a házasság mellett kardoskodó édesanyját, nem ártott volna tisztázni, mi forog pontosan kockán.
Dicséretes tehát, hogy végre Disney-ékhez is eljutott a feminizmus és az emancipáció halovány szikrája. Máskor azonban illene legfiatalabb nézők számára is egyértelművé tenni, hogy milyen belső igénytől vezérelve akar egy mai hercegnő egyedülálló maradni.
- Tempty.hu / Temptylicious 2012.08.12.
Még több cikk:
7 hozzászólás »
RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URI
Szerinted?
szósöl
2012.
2011.
2010.
Aki én vagyok
Nyomj Subscribe-ot, az menő!
Legújabb kommentek
-
Jogok
A teljes szöveges tartalom tempty tulajdona, Chococat pedig a Sanrio oltalma alá tartozik 1975 óta.Feedek
Működteti a WordPress.com. | Pool sablon - Szerző: Borja Fernandez
Bejegyzések és hozzászólás feeds.
szerintem túlbonyolítod.
bár még nem néztem meg a filmet, de azt gondolom, hogy ezt itt nem egy oldschool nőideál kontra feminizmus/emancipáció probléma, hanem egyszerűen egy gyerek kontra felnőtt ellentét. hogy éppen most egy kamaszlánnyal, ez indifferens.
hogy nagy költőnknek tulajdonított szófordulattal éljek: “Gondolta a fene.”
Comment by nagydee— augusztus 14., 2012 #
Engem ez most nagyon elgondolkodtatott, szerintem meg is nézem a filmet pedig amúgy nem vagyok vevő az ilyenekre!!
Comment by George— augusztus 14., 2012 #
nah, megnéztem.
maradok az előző véleményemnél. egyszerű, a gyerek nem akar az lenni, amit a szülője ráerőltet történet. kölcsönösen nem figyelnek a másikra, nagy feszültség, döntések a másik nélkül. persze jön a nagy kalamajka, egymásra utaltság, egymás erényeinek felismerése, összeborulás, vége-főcím, könnyek törülgetése, szipogás. ugyanezt a történetet lényegi változtatás nélkül el lehetne mesélni akár egy pékkel és a (mondjuk) szobrászkodni vágyó fiával is. aztán végül kitalálni a cukrásztatot. az, hogy a ráerőltető éppen egy tradicionális királyné, a ráerőltetés csúcsa meg a tradicionális elrendezett házasság, szemben a gyerek (lány létére) lovaglós, nyilazós attitűdjével, csupán díszlet, minden fajta mögöttes tartalom nélkül. Merida egy gyerek(lány), aki felnőttnek érzi magát, de felnőttségből csak a szabadságot látja, a szabadságból fakadó kötelezettségeket már nem. lázadása nem a lány lázadása a tradicionális nőszereppel szemben, hanem a gyermek lázadása a felnőttek világával szemben (amiben a kérőnek odaebrudalt fiúk is támogatják). a történet lezárása (pontosabban félbehagyása) pedig nem az emancipált, önálló Merida királynő képét vetíti előre, hanem a talpraesett, háttérből irányító Merida királynéét valamelyik korábbi kérő oldalán. aki persze majd ugyanúgy rátelepszik a fiára/lányára, mint azt vele tették, csak ő nem a lantpengetést fogja megkövetelni, hanem a lovaglást és az íjászatot.
mindebben feminizmust és emancipációt látni nem a filmet, hanem a kritika íróját jellemzi.
Mulan klasszisokkal emancipáltabb, de még talán Pocahontas is.
Comment by nagydee— augusztus 15., 2012 #
amikor én pocahontast vagy mulant néztem, fogalmam sem volt róla, mi fán terem az emancipáció @=) ebből a filmből pedig egyszerűen minden dimenzióban áradt az önálló, független női eszmény, noha nem szokásom túlanalizálni semmit, főleg nem egy mesét. persze érthető, ha te másként látod, csak mondom: engem szinte felrázott, h pasira várás helyett éppen annak ellenkezője a téma. mert disney-éknél már a kislányoknak is kisfiúk szokták elhozni a boldogságot. merida pedig jócskán tini, legalább 16-17 évesnek gondolom, amikor azért az embernek már vannak vágyai és ösztönei.
Comment by tempty— augusztus 15., 2012 #
ja, egyébként kedves, aranyos, kellő mértékben vicces, humoros filmecske. ha mozijegyet nem is, de egy letöltést mindenképpen megér. szerintem.
Comment by nagydee— augusztus 15., 2012 #
Tempty: szerintem egy 16-17 évesnek sem vágya, hogy megházasodjon, főleg olyannal akit nem is ismer és nem is szerelmes:) És szerintem itt le is van zárva a mindenféle emancipációs téma. Simán csak arról szól, hogy a családnak a gyermekük boldogságának fontosabbnak kéne lenni, mint a formalitásoknak és a merev társadalom által meghatározott normáknak. Ez a lány ezeket a normákat nem bírta. Hát kb. ennyi. Kicsit valóban túl lett bonyolítva a cikk, de hát mindenki mást lát bele. És nem néztem még a filmet,de biztos vagyok benne hogy erről fog szólni.
Comment by Enech— szeptember 14., 2012 #
egy pillanatig sem kellett agyalnom rajta, h már a film közben ezek jussanak eszembe, tehát ha bonyolítás történt, bizony nem tudatos szinten ment végbe @=) egyébként meggyőződésem, h minden mesének van konnotatív jelentése, ami sokkal egyértelműbb számomra pl. a verselemzésnél. mert nagyon szép, h a tankönyvek és a magyartanárok xy dolgot magyaráznak bele a költeményekbe, de egy ilyen történetnek van “itt és most” hatása, ami ugyan többnyire nem indít el nagy kérdésekre irányuló eszmefuttatást – ha mégis, annál jobb.
Comment by tempty— szeptember 14., 2012 #