Pánik télvíz idején
Február 2., 2012 - 10:32 | Kategória: cikkek | 1 hozzászólásCímkék: élet, üzlet, bolt, bulvár, család, fogyasztói társadalom, gyermek, hó, időjárás, pénz, szülő, tél, Temptylicious
„Nappal mínusz tíz fokig, éjjel akár mínusz huszonötig is süllyedhet a hőmérő higanyszála” – jelentette be a kertévé időjósa olyan arccal, mintha előre hozták volna a születésnapját. Ritkán mondhat ő ilyen érdekeset a népnek! „A jó büdös francba!” – szitkozódott a másik oldalon Margitka, s lelki szemei előtt máris megjelent a rémképek sora.
Az első apokalipszis-verzió szerint éhen hal az egész család. „Huszonöt éve nem volt ilyen hideg, ennyi hó…” – folytatta a miniszoknyás hölgy a képernyőn, mire Margitka még jobban elborzadt. Hát hogy lehet ilyesmit pucér térddel közölni? Nem hiteles! Az aggódó asszony átkapcsolt inkább egy másik csatornára, ahol valami öltönyös úriember nagyjából ugyanazt ismételte meg. Ráadásul nem elég, hogy fess férfi, még melegebbet is ígért. Mínusz kilencet a déli órákra.
Margitka leemelte tekintetét a műsorról, majd könnybe lábadva vizslatta jól táplált férjét és két fiát. Hát mi lesz velük, ha vastag hótakaró borítja az utat? Hogyan jutnak el a város másik felén lévő hipermarketbe? Pont most, amikor akciós a sör, a csipsz, a gyümölcslé meg az a finom keksz is! Konzervet úgyszintén venni kell, legalább egy kartonnal, elvégre az ítéletidő közeledtével illik mindenre fölkészülni. Mi van, ha leesik kétméternyi undok, fehér massza, és… egyszerűen ott marad?
Margitka a szája elé kapta a kezét, hogy elnémítsa a kétségbeesett sikolyt, de elkésett: a szobában ücsörgők meghallották a nyikkanást, így a közben elkezdődött sorozat főszereplőjével együtt hárman szegezték rá a szemüket. Margitka szó nélkül kirohant a jeges téli estébe, és artikulálatlan ungyilibungyulizás közepette kétszer körbefutotta a kertet. Aztán hóna alá csapta a szomszédból hazatérő pocakos, nyak nélküli ebet, s kitörő örömmel konstatálta: Fifike nem fagyott meg. Egyelőre.
(Itt kérdeztem, hogy miért kell a Facebookon vergődni a hó miatt.)
A második apokalipszis-verzió szerint ugyanis megfagy az egész család. Mi van, ha a gyerek kabátja nem elég vastag? Vagy ha átfúj kesztyűjén a szél, s örökre használhatatlanná válik a becses végtag? Nincs mese, a konzervszállítmány mellé néhány új ruhadarab is dukál. Margitka képzeletbeli bevásárló listája tovább bővül, amint a szorítástól nyüszítő kutyával együtt elhalad a garázsajtó előtt. Hólánc. Bár hallgatott volna a férjére még anno, most odabent várakozna egy nagy és biztonságos terepjáró! Milyen márka is volt az? Mennyibe kerülhet manapság? Ideadják-e nulla forintos kezdőrészlettel?
Mire Margitka visszaért a szobába, az ablakból látszott a hatalmas pelyhekben szállingózó hó. Az éh- és fagyhaláltól egyszerre féltett csemete ábrándos képpel kitekintett, majd hangosan megjegyezte, milyen szép. „Miket beszélsz, meg vagy te őrülve?” – ordított rá az anyja, végül kitessékelte a konyhába egy kis pótvacsorára, nehogy veszélybe kerüljenek a tápanyagtartalékai.
- Tempty.hu / Temptylicious 2012.02.02.
- Funyiro.hu 2012.02.21.
Még több cikk:
1 hozzászólás »
RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URI
Szerinted?
Köszönjük WordPress. | Sablon: Pool Készítette: Borja Fernandez
Bejegyzések és hozzászólás feeds.














Elképesztő volt ez a vészjósló pánikolás. Vártam mikor mondják be, hogy történelmi mélypontra került a tél! A ’60 években (is) voltak nagy telek. Sok hó még több mínusz! De nem volt ker. tévé, internet és egyéb visítós helyek. Hál istennek. Csak tél volt. Akinek dolga volt benne tette a dolgát, mi gyerekek pedig felhőtlenül örültünk!
Comment by Éva— Február 5., 2012 #