Akik templom helyett cirkuszban térnek meg

Tényleg a Szent Szellem szállja meg azokat, akik sírnak és kacagnak, miközben a színpadon állva ismeretlen nyelven imádkozik értük a miniszterelnök fia?

Nemrég robbant a hír a médiában, hogy három srác életre hívta a Felház nevű keresztény mozgalmat, ami feltűnő népszerűségnek örvend a fiatalok körében: már szórakozóhelyeket és sportcsarnokokat kibérelve tartanak rendezvényeket országszerte, melyeknek a menetrendje valamelyest hasonlít az amerikai neoprotestáns istentiszteletekéhez.

Csak éppen akadnak olyan érdekes mozzanatok az egészben, hogy akik egy-egy ilyen összejövetel végén – módosult tudatállapotban – csatlakoznak a szerveződéshez, utána vadidegeneket szólítanak le az utcán, hogy Jézus szereti őket, és ők is térjenek meg.

Orbán Gáspár „bibliai csodákról” is beszámol az általa vezetett „miséken”.

A kép illusztráció (de annak marha jó). | Fotó: cloudfront.net

Számomra ebben a hírben az úriember vezetékneve a legkevésbé érdekes. A hozzászólásokat tekintve viszont úgy tűnik, hogy mindenki másnak az a legérdekesebb. Afölött születik megannyi ítélet, hogy hazánk miniszterelnökének a fia csinálhat-e ilyet. Pedig ha ilyen apróságokon felülemelkedve – úgy is mondhatnám, teológiai szempontból – nézzük a helyzetet, akkor bizony megállapítható:

ami létezik, annak van is létjogosultsága, mert a bárhogyan is hívott Egyetemes Rendezőelv megengedte*. A nagy kérdés inkább az, hogy ez a megengedés tevékeny hozzájárulást jelentett-e, vagy pedig az embereknek adományozott szabad akarat tiszteletben tartását addig a mélységig, hogy mindenkor jogunkban áll a Rend helyett a Káoszt választani.

Ha matematikai egyenletről lenne szó, akkor mondhatnám, hogy a Rend helyére beírhatjuk Istent, a Káosz helyére pedig az ő bukott angyalát, a Sátánt, akinek még a neve láttán is sokakra rájön a cifra fosás, holott nélküle nem lenne működőképes ez a kétpólusú világ.

Az emberi élet arról szól, hogy minden pillanatban – minden egyes cselekedetünkkel – döntést hozunk, melyik oldal felé húzunk.

Természetes, hogy egyfajta belső harcban megnyilvánuló lavírozásról van szó, hiszen még a szentéletűek is megvívják a maguk meccseit, hogy az elhatározásukhoz hűek tudjanak maradni. Hétköznapi emberként ez azért más, mert gyakran nincs a pillanatnyi döntések mögött tudatosság. Nincs meg az a kontroll, hogy „hé, ez a késztetés most vajon melyik irányból ered, és a következménye mihez vinne közelebb?”

Nagyon sokan olyasmihez találják közel magukat, amiről érzik, hogy nem jó a lelküknek, ahonnan elvágynak. És olyankor jön a kétségbeesett istenkeresés, ami nyilván nem a templomban kezdődik, mert „fúj, egyház”, „fúj, papok”, satöbbi.

Ma már az a kézenfekvő, hogy nem klasszikus feloldozást keres az ember, hanem valami jó kis önismereti tanfolyamot, és akkor majd saját kezűleg irtja ki magából, ami szerinte nem odavaló. A neospiritualitásnak tényleg van olyan vonulata, ami több ezer éves értéket hordoz – például az ima eredendően egyfajta meditáció, és meditálni is divatos –, de mindig akadnak intő jelek, amik elárulják, hogy egy rendszer, egy módszer, egy koncepció az említett két Erő melyikétől való.

Ezeket az intő jeleket nekem is a saját bőrömön kellett kitapasztalnom. Nem mondom, hogy az összessel találkoztam már, mert nyilván nem, de amivel igen, az mély nyomot hagyott bennem. Előfordulhat, hogy ezért most kapok majd fűt, fát, bokrot is, ám a téma kapcsán kénytelen vagyok megjegyezni:

az ember által előidézett tömeges tudatállapot-módosulás például nem azt az Urat szolgálja, akihez én az utam során egyre közelebb szeretnék kerülni.

De ez ugye én vagyok, és csak a saját magam nevében tudok nyilatkozni.


Kapcsolódó:


Még több:

_____
*ezt a gondolatot Isától hallottam

 

1 Comment

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s