Hosszútűrés

Létezik olyan élethelyzet, amiből valódi kilépési lehetőség egyáltalán nincsen. Muszáj végigcsinálni, mert az álmegoldások csak még mélyebbre taszítanának a gödörben.

Jólesik az embernek azt hinni, hogy maga irányítja az életét. Ami bizonyos határok között igaz is. Látszólag végtelen számú alternatíva közül választhatunk minden percben, ám igazándiból kevés jöhet közülük szóba – s általában az egyik nevezhető bölcsnek. Szerencsére nem kötelező a bölcsesség, ezért semmi sem tiltja a spontán falnak menést. Az önirányítás tulajdonképpen erre terjed ki. Nem többre, nem kevesebbre. Ennek a felelőssége pont elég.

Az irányítás oroszlánrészét nem az ember földi tudata végzi. Hiába tűnik menőnek a munka, a kicsi én hozzá se merne szagolni, betojna. Akire ez a nemes feladat hárul, egyéni meggyőződés szerint nevezhetjük felsőbb énnek, magasabb rendű intelligenciának, szellemnek, teremtőnek, istennek, satöbbi. Tetszés szerint akár Bélának is, szerintem nem fog rajta megsértődni. Szóval neki vannak bizonyos módszerei és eszközei arra, hogy egy-egy sorsból a lehető legjobbat hozza ki.

Letehetetlen. | Fotó: cloudfront.net

A klasszikus háromságnál maradva mondhatjuk, hogy a szellem kijelöli a lélek fejlődési útját, amihez aztán megfelelő testet és társakat választ.

Mindenki fejlődik. Az is, aki egyről a kettőre jutásért küzd, és az is, aki ötről a hatra igyekszik. Akadnak, akik már száznál tartva fogják a fejüket, mert akkor pillantják meg az ezerig vezető meredek lépcsőket. Mindenkinek a saját aktuális fejlődési fázisa a legnehezebb, így egymással szemben soha nincs helye a mellveregetésnek. Sőt, az előrébb járóknak a tapasztalataik birtokában illik segíteni a mögöttük érkezőknek.

A fejlődés leckék útján történik, ahol a közvetlen tanítást látszólag a kicsi én és a társak szolgáltatják. Valójában ők csak felolvassák a makulátlanul megírt tankönyv egy-egy szöveges példáját.

A leckéknek megfelelően mindannyian belemegyünk egy kis ego-harcba, egy kis önszívatásba, és persze némi külső csatározásba. Az előrébb járók úgyszintén, csak néha inkább letagadják, mert szégyellik. Vagy egyszerűen csak nem beszélnek róla, hiszen éppen zajló belső folyamatról nehéz nyilatkozni, és nem is mindig szerencsés.

Az egyik ilyen nehezen megközelíthető – éppen ezért ritkán taglalt – belső folyamat az úgynevezett hosszútűrés. Míg az önszívatás esetében a fentiek várják, hogy lépj, itt látszólag neked kell várni a tökéletes csillagállásra, addig nem tudsz érdemlegesen moccanni.

Igazából nem a tökéletes csillagállásra vársz, hanem inkább arra, hogy a végtelennek tűnő, nehézkes helyzet szintlépésre alkalmassá faragjon téged. Hogy könyörtelenül kipucolja a gondolataidat és az érzéseidet. Hogy megmutassa, mi fontos és mi nem. Hogy ketrecbe zárva kiszakítson egy karmikus körből, amibe újra és újra belecsöppensz, pedig már nem kéne.

A hosszútűrés során lehet, hogy a céltalanságot kell kibírnod. Talán azt, hogy a cél már adott, de kívülről is megnyilvánuló lépés gyanánt nem tehetsz semmit, hogy közelebb juss. Lehet, hogy elvesz tőled valamit a sors, és a hiány súlyát cipeled a hátadon. Talán ad egy dolgot, amire azt kívánod, hogy bár ne adta volna, de hozzávágni nem tudod.

A hosszútűrés lényege, hogy a belső kitartáson és a hiten kívül semmit sem tehetsz a feloldozásért, amíg a lelked át nem transzformálódik a kívánt szintre.

Szó szerint fel kell adnod a cselekedni akarást, a vergődést – hiszen csak energiát pocsékolsz vele, miközben pont annyit kaptál, hogy az egészet kibírd. Mert annyit mindig kapsz; ez azért jó hír. Hiába érzed úgy, hogy ha még egy napig tart, akkor kinyiffansz, a háromszázvalahányadik reggelen is ugyanúgy ki fog pattanni a szemed, hogy hajrá, öcsisajt.

És amikor végre sikerül lenyisszantani a sallangokat, és legyőzni önmagadban azt, aki az elején még harcolni akart, egyszer csak eljön a feloldozás pillanata. A felismeréssel együtt, hogy ez tényleg nem lehetett se könnyebb, se rövidebb – pont jól volt megírva.


Kapcsolódó:


Még több:

 

4 Comments

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s