Mielőtt segítséget kérnél

Mielőtt segítséget kérnél, először is gondold végig, hogy nem csak a felelősséget akarod-e másra hárítani.

Segítséget kérni sok mindenkitől lehet – rokontól, baráttól, ismerőstől, hivatásos segítőtől, vagy akár a jóistenkétől –, ráadásul sokféleképpen: szóban, írásban vagy fejben. És a segítség mindig megérkezik. Akkor is, amikor arra billen a kozmikus mérleg nyelve, hogy ezt most már tényleg egyedül kéne megoldani. Olyankor ahhoz az úthoz jön valamiféle sugallat, lehetőség, könnyítés.

Húzva jobb? | Fotó: awakenwithlight.com
Ha segítséget szeretnél kérni, mindig az legyen az első, hogy eltöprengsz rajta, valódi-e benned a szándék.

Mert az ál-segítségkérés alattomos dolog, viszont elég gyakori. Arról szól, hogy valaki másra bízod, amit önerőből is simán véghez tudnál vinni, csak az a verzió valamiért nem tetszik.

Általában a felelősségvállalás miatt nem szokott tetszeni. A következmények láttán sokkal egyszerűbb ugyanis ide-oda mutogatni. Még akkor is, ha a természet annyira bölcsen oldotta meg a mutogatás mikéntjét, hogy a másra mutató ember legtöbb ujja saját maga felé néz.

Az ál-segítségkérés dupla tiszteletlenség. Egyfelől saját magadat nem nézed annyiba, hogy elvégezd a feladatod, ráadásul még a másik idejét és energiáját is pazarolod.

Ezzel senki sem jár jól. Klasszikus példa, ha tudatosan önpusztító életmód mellett mindenféle orvoshoz és terapeutához rohangálsz, tőlük várva a megoldást, vagy kapcsolati tanácsot kérsz, miközben az adott viszony sorsáról már rég döntöttél.

A minta pszichés függőséget okozhat: olyan állapotot, amikor egyedül jóformán döntésképtelennek érzed magad, így egy idő után már az alsóneműd színe miatt is szívesen meginterjúvolnál reggelente másokat.

A segítségkérést megelőző második lépés, hogy mérlegeld: a címzett helyében vajon hogyan fogadnád a közlendődet?

Ha nagyon nem örülnél neki, esetleg kapásból elküldenéd a francba az óhajt benyújtó énedet, akkor ne csodálkozz rajta, ha bebizonyosodik, hogy az illető nagyon nem örül a kérésednek, esetleg kapásból elküld a francba, de tényleg.

Igaz ugyan, hogy letett eskük, fogadalmak és szellemi törvények bizonyos helyzetben segítségnyújtásra kötelezhetik a másik felet, ám a szabad akarat akkor sem elhanyagolható tényező, így számolni kell vele.

És mielőtt segítséget kérnél, mintegy utolsó mozzanat gyanánt készítsd fel magad annak az elfogadására.

Különben a másik úgy fogja érezni, hogy a falnak beszél, hiába cselekszik. Te pedig csalódott leszel, mert előfordulhat, hogy észre sem veszed a kapott segítséget. Vagy pedig kedved szerint értelmezed, aminek aztán még cifrább szokott lenni a vége.

De ha már eljutottál a belső őszinteség dicséretes szintjére, a három lépés helyett az is elég, ha magadban válaszolsz rá, hogy segítőt vagy bűnbakot keresel-e.


Még több:

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s