Amikor a másik ember hülye

Nem te vagy a másik ember hülyeségének eredője. Nem te leszel a megmentője. Ez az ő mozija! Te csak annyit tehetsz, hogy kívülről nézed.

Ha valaki a saját mércéd – esetleg valamiféle egyetemes mérce szerint – hülyeséget csinál vagy beszél, akkor természetes zsigeri reakció, hogy észhez akarod téríteni. Akár szép szóval, akár csúnyával, ne adj’ isten péklapáttal.

Hát persze, hiszen jót akarsz neki, jót akarsz a környezetének, és jót akarsz magadnak is, hogy ne kelljen nézni vagy hallgatni. Amikor pedig érzelmi szál fűz az illetőhöz, akkor egyenesen a kötelességednek érezheted meggyőzni őt az igazadról, és majd’ szétrobbansz a tehetetlenségtől, ha nem sikerül.

Pedig nem fog sikerülni. Ez a ciki az egészben. Még senki sem lett okosabb attól, hogy más megpróbálta megokosítani. Olyan előfordul, hogy az ember egy-egy kérdésben noszogatástól jobb belátásra tér, de kardinális szemléletváltozás csakis saját elhatározásból tud történni. Persze, lehet kísérletezgetni. Lehet ellene lázadni. Lehet azt mondani, hogy te majd felemeled a másikat, felnyitod a szemét, ő pedig hálából holnapután a lábad elé fog borulni.

Facepalm.

Ez a kiokosítós megmentősdi nem a másikról szól. Hanem a saját egódról.

Az emberiség egyik legősibb játszmája, amit végtelen sok generáción át magunkban hordozunk. Én is, nem tagadom. De lassan már minden egyes játszmalehetőségnél látom a kaput. Néha meg kell küzdenem magammal, hogy ne lépjek be rajta. Hogy ne akarjam a saját hülyeségétől megmenteni a másikat. Hogy ne szálljak be mellé az árok felé pöfögő Trabantba.

Mert az a nagy büdös helyzet, hogy ha neki árokba kell pottyanni, akkor nekem nincs módom ezt megakadályozni, legfeljebb késleltetni. Ennek tudatában pedig azt mondom, hogy inkább essen túl rajta szegény. Másfelől pedig ha meg is akadályozhatnám, egyáltalán nem biztos, hogy jót tennék neki.

Mert mi van, ha elveszem tőle a saját felismerést hozó tapasztalat lehetőségét?

Akkor hülye marad szegény. Egyébként óriási paradoxon, hogy a legokosabbak bírnak a leghülyébbek lenni. Akik viszonylag kis amplitúdón mozognak szellemileg, és mindig stabilan hozzák az átlag közeli szintet, eleve kevésbé hajlamosak a kilengésre. Magyarul ritkábban csinálnak olyan anyagi világon túli értelemben vett hülyeséget, ami kívülről váratlanul kirobbanó önsorsrontásnak tűnik, de jobban belegondolva nyilván mégis a sorsuk szerves része.

Mi, nők különösen hajlamosak vagyunk rá, hogy „meg akarjuk gyógyítani” a másik hülyeségét. Olyan ez, mintha ragtapasszal rohannánk oda valakihez, akit félbe vágott a villamos. Az a rozsdás régebbi fajta, ráadásul! Kétségbeesetten ragasztgatunk, és sírunk, mert sehogy se jó. És magunkat okoljuk, amiért nem elég jó a tapaszunk.

A férfiész bezzeg hívja a mentőt és továbblép. Tisztában van vele, hogy ennyit tud tenni. De még a férfiak is csak ritkán gondolkodnak száz százalékig férfiaggyal. Mint ahogy a nőben is van férfi energia. Ez így jó, mert a kiegyensúlyozást tanuljuk, ami a fejlődés kulcsa.

Csak hát nem tudunk úgy egyensúlyozni, hogy teljes mértékben kifelé helyezzük a fókuszt. A kötéltáncosok karrierjének például elég gyorsan véget vetne, ha megpróbálnák végigráncigálni a kötélen a nézőket. Az már nem is kötéltánc lenne, hanem tragikomédia.

Ne feledd hát, hogy a másik emberben lejátszódó folyamatoknak csupán külső szemlélője vagy.

A saját kötelén neki kell végigmenni. A saját harcát neki kell megvívni. A saját hülyeségét neki kell kinőni. Ha segítséget kér, a legjobb tudásod szerint add meg neki. De ha nem kér, csupán a partvonalról drukkolhatsz neki.


Még több:

 

5 Comments

  1. Nekem tényleg a másikról szól(na)…
    Sajnos nekem a szüleim nem szóltak időben, hogy pl. szar a házasságom, pedig hallgattam volna rájuk. Egyszer mondott anyám valamit, ami nem olyan volt, hogy “csinálj, amit akarsz”. Azt mondta, ha ő 20 éves lenne, elmenne dolgozni. Még ez se felszólító módban volt, de legalább egyértelműen valami volt. 2 hét múlva elmentem dolgozni 20 évesen 200 kilométerre onnan. :) De mondjuk kicsit másképp vagyok összerakva, lehet, az Asperger miatt.

    Kedvelés

  2. Kicsit plagizálok tőled és belejavítok: Hát persze, hiszen jót akarsz neki, jót akarsz a környezetének, és jót akarsz magadnak is, hogy ne kelljen nézni vagy hallgatni. Amikor pedig érzelmi szál fűz az illetőhöz, akkor egyenesen a kötelességednek érezheted meggyőzni őt az igazadról, és majd’ szétrobbansz a tehetetlenségtől, ha nem sikerül.
    ********* És nem fog sikerülni a legtöbbször de ha olyan valakire gondolok aki csalódások, érzelmi mindenféle hiátusok miatti lázadás állapotában van legyen az ön vagy környezetpusztító segítségeltaszító állapot mégis azt mondom meg kell tenni a segítségfelkínálást , talán elutasítja, kisiklik a kezed közül talán még utánad 10-et elutasít kigúnyol! És itt a “DE” talán a 11-edikbe belekapaszkodik mint a vízbefúló a szalmaszálba és bármibe, és csak azért 11-szer nem hitt az emberek segítőszándékában de az első jóindalatú szavaid még 11-szer kell hallania hogy belül megérjenek az új gondolatok.

    (Pedig nem) És így fog sikerülni. Ez valóban ciki az egészben. Még senki sem lett okosabb attól, hogy más megpróbálta megokosítani – DE elindíthatsz egy átértékelési folyamatot. Olyan előfordul, hogy az ember egy-egy kérdésben noszogatástól jobb belátásra tér, de kardinális szemléletváltozás csakis saját elhatározásból tud történni. DE én olyan emberre gondoltam aki meg sem hallgatja a noszogatást sokáig. Persze, lehet kísérletezgetni. Lehet ellene lázadni. Lehet azt mondani, hogy te majd felemeled a másikat, felnyitod a szemét, ő pedig hálából holnapután a lábad elé fog borulni. VAGY szégyellné megtenni de tudni fogja, hogy TE milyen vagy hozzá!

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s