3 ok, amiért szívesebben lennél hernyó, mint pillangó

Egy is elég, hogy ne akarj színes szárnyakat növeszteni, s inkább lárvaként éldegélj.

1. Nem kell szárnyalnod

A repülés strapás. Tök gyorsan megtehetnéd vele azt az utat, ami hernyóbőrben egy örökkévalóságig tart. Sokkal kényelmesebb kis sertékkel rondított lábaidon vonszolni magadat milliméterről milliméterre, mert így az eleve adott körülményekre foghatod, miért nem jutsz el bizonyos helyekre.

Ez minden idők legjobb alibije.

Felesleges lenne mindenféle kamu szöveget kieszelned, hogy visszautasíthasd az élet nyújtotta lehetőségeket. Hát hogy mondhatnál igent egy nyaralásra a Bahamákon, amikor még az út másik oldala is elérhetetlen álom?

Szembenézés. | Fotó: hdwallpaperbackgrounds.net
Szembenézés. | Fotó: hdwallpaperbackgrounds.net

Miért agyalnál karrierépítésen, ha úgyis egyszerű kártevőként vagy elkönyvelve? És minek strapálnád magad a földi örömök hajszolásával, amikor úgyis csak egy kis nyomi szájszervecskéd van a levélrágcsálásra, a szaporodás pedig egy „egyszer majd” életszakasz távoli ábrándja? Szóval hernyóként fogod magad, keresel egy szimpatikus bokrot, oszt’ ennyike. Ezzel ki is maxolsz mindent.

Nem kell többet akarni, többre vágyni…

Csak egyik napról a másikra éldegélni úgy, hogy senki se csapjon le sikítozva. De ha lecsapnak, az se baj, elvégre nem veszítesz valami sokat.

2. Elég homályosan látnod

A hernyó nem nagyon lát. Fejletlen kis pontszemei épp csak arra jók, hogy megkülönböztesse a kaját a nem kajától, illetve az „ő megehet engem” típusú élőlényeket a veszélytelen fajoktól.

A homály pedig baromi kényelmesnek tűnhet, hiszen nem vennél észre semmi rosszat a világból – igaz, cserébe jót se.

Nem látnál koldusokat, szegénységet. Nem látnál nyomort, betegséget. Nem látnál képmutatást, hazugságot. Nem látnál álarcokat vagy álarc mögötti dolgokat. Nem látnál megszürkült életeket, felszínes kapcsolatokat. Nem látnál kétségbeesett küzdelmeket és másfajta igazság szerint kiosztott jutalmakat.

Csak azt látnád, hogy előtted öt centire van-e étel vagy életveszély. Bőven elég.

Képzeld el… Nem bombáznak felesleges ingerek, hipermarketes óriásplakátok meg politikai kampányhirdetések. Nem számít, mit ír az újság, mit mond a tévé. A lényeg, hogy legyen alattad egy lédús levél. Sohasem láthatod ugyan a zöldjének szépségét, de legalább azt sem, amikor elkezd rohadni.

3. Begubózhatsz a jövőbe

Egyszer majd jó lesz. Egyszer majd eljön a szépség, a fürgeség meg a tisztább kép ideje. De addig még van idő.

Hernyóként beérhetnéd annyival, hogy kockázatmentesen álmodozol a jövőről.

A múltra nem nagyon emlékeznél – már csak azért sem, mert nem lenne mivel és mire emlékezned. Bár annyit talán felidézhetnél olykor, hogy „az a félméteres mászás milyen kemény volt”. Lehet, hogy annyit sem. A múlt tehát kilőve, a jelen pedig annyira unalmas lenne, hogy jobb egy kicsit előremenekülni a jövőbe. Az ösztönszerű reménybe, hogy van miért végigcsinálni a következő percet, órát, napot, hetet.

Hogy a sejtjeidbe kódolva ott az ígéret: egyszer majd tündökölnöd kell, nincs mese.

De amíg ez rettegéssel tölt el, nyugodtan elvegetálhatsz a hernyólétben. Szárnyalás nélkül, homályos képekkel. A megnyugtató tudattal, hogy bármikor lecsaphatnak sikítva – s akkor ezt az egész fárasztó önmegvalósítósdit sikeresen megúsztad.


Még több cikk:

 

7 Comments

  1. Napoleon Boulevard: Szállj velem

    Könnyű széllel szállni az égen,
    Naponta erről álmodom,
    Álmodhatnék neked is szárnyat,
    Hogy velem repülj egy szép napon

    Sajnálnálak szárnyaszegetten,
    Földhöz kötne a megszokás.
    Ha tényleg félsz a kíváncsi szemektől
    Várd meg velem az éjszakát.

    Szállj velem, még nem repültem senkivel.
    Szállj Velem, elviszlek, merre mész.
    Szállj Velem, Szállj Velem
    Fentről hidd el minden szép!

    Hiába minden, nincs maradásom
    Szívünk egyre az égbe húz.
    Széttárt karral szállni lebegve,
    Előbb utóbb majd megtanulsz.

    Szállj velem, még nem repültem senkivel.
    Szállj Velem, elviszlek, merre mész.
    Szállj Velem, Szállj Velem
    Fentről hidd el minden szép!

    Hiába minden, nincs maradásom
    Szívünk egyre az égbe húz.
    Széttárt karral szállni lebegve,
    Előbb utóbb majd megtanulsz.

    Innen lentről semmi sem szép, mert
    Kirajzolódnak a részletek.
    A ráncok mélyek, a szálak erősek
    Elszabadulni nem lehet.

    Szállj velem, még nem repültem senkivel.
    Szállj Velem, elviszlek, merre mész.
    Szállj Velem, Szállj Velem
    Fentről hidd el minden szép!

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s