A fiú, akit az anyja herélt ki

„Anyukám megmondta, milyen virágot kell vennem neki és hol” – közölte a meglett harmincas úriember olyan fejjel, mint egy nagycsoportos óvodás, aki megrendszabályozás áldozata lett, mert rossz fát tett a tűzre.

„Ja… értem” – feleltem, pedig akkor még dehogy értettem. Kellett jó fél perc, mire helyreraktam magamban a jelenetet. Akkor viszont nemcsak azt értettem meg, hanem más egyebet is mellette.

Például azt, hogy ilyeténképpen készül a gyárilag kiherélt hímegyed. Akiben bizonyára meglenne az önálló tettvágy csírája is valahol mélyen, de sohasem volt esélye kibontakozni, mert mindig ott állt egy nő, aki magára húzta a nadrágot, így neki már csak a szoknya maradt – vagy a pucér segg.

Örökké 12 marad.
Örökké 12 marad.

Lehet mondani, hogy a mai társadalom tragédiája a férfi, akit a nő herél ki. De azt is lehet mondani, hogy a másik tragédia a nő, aki tevőlegesen herél. Aki megmondja, hol és milyen virágot kell neki venni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy öt éven felüli legény képtelen volna külön iránymutatás nélkül bemenni egy Virágbolt feliratú kiskereskedelmi egységbe, kiválasztani a tetszőleges portékát, és átnyújtani az árát.

Kivéve, persze, ha eleve tudja, hogy közben extra elvárásoknak kell megfelelni.

Az elvárások teszik ma férfivá a nőt és nővé a férfit.

Mert van ugye a külső elvárás, meg van az ember maga. Lehet fáradozni a kettőnek az egybegyúrásán, ám sohasem fedhetik teljesen egymást. Már csak azért sem, mert mindkettő képlékeny. Szerencsére. Senki sem tudna ugyanis mit kezdeni egy számára teljes mértékben megfelelő személlyel. Belegondolni is szörnyű, baromi unalmas lenne.

A virágvásárlás viszont nem unalmas, ha szigorúan előírt sztenderdeket kell kipipálni közben. A srácnak is gyöngyözni kezdett a homloka, amikor elmesélte, hogy az anyukájának egy bizonyos ismerősétől kénytelen beszerezni az előírt típusú növényt. Amelynek természetesen a színéről is szólt a fáma, nehogy pont ott csússzon hiba a számításba. Látszott rajta, hogy így még nagyobb a stressz, mintha megadatott volna neki a döntés nyomasztó szabadsága.

„Te… akkor az anyukád miért nem vette meg a virágot magának?” – kérdeztem volna, ha vagyok annyira faszkalap. Sajnos nem vagyok, pedig őszintén érdekelt volna a válasz.

A mai nő egyébként is olyan, hogy mindent egyedül akar megteremteni magának. A férfi meg csak nézi bambán, mert nem is tudja, mit adjon alája.

Ezt nem a partvonalról bekiabálva mondom, hiszen bennem is megvolt (van?) rá a hajlam. Hogy én legyek az, aki elmegy vadászni, és az is, aki a vadat megsüti.

Én legyek a virágadó, a virágkapó, sőt lehetőleg maga a virág is.

A srác nagy nehezen előásott annyi aprót, amennyit az anyukája előre megmondott. Az égvilágon semmilyen döntési lehetősége vagy felelőssége nem volt – mégis szorongott. Nem a virág miatt, azzal úgyse lesz gond.

Hanem azért, mert olyannak kell adnia valamit, aki nem tud kapni. A nő, aki nem tud kapni, olyan fiút nevel, aki fél adni. Meg olyan lányt, aki megörökli virágvásárlással kapcsolatos elváráslistát. A herélés és a kiheréltség így termeli újra önmagát.


Kapcsolódó posztok:


Még több cikk:

 

5 Comments

    1. nem, ez a viselkedés szerintem nem egyenlő a feminizmussal. (amit egyébként tényleg nem érzek a magaménak, mint eszmét, de azért nem kritizálnám, csak a szélsőséges formáját.)

      Kedvelés

  1. Van olyan ága aminek efféle férfiak kinevelése a célja, de persze aki már írt egy könyvet vagy weblapján a maga által definiált feminzmust hirdeti az mind-mind külön-külön ágnak tekinthető ( ha vannak követői) . És igazad van ez a viselkedés emberileg bármely korban előfordúlhatott de különösen napjainkban mert az atomizált családok napjaink termékei, de az előző évezredekben a gyereknevelés közösségi feladat volt és egy ártó attitüd jelentkezése esetén egy nagyszülő, nagynéni v. bárki a nagycsaládból korrigálhatta a gyerek fejlődésbeli torzúlását, a gyerek saját maga is ha láthatott másokat kiválaszthatta a követendőt..

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s