Minek címlapon mutogatni egy tolószékest?

„Azt mondd meg nekem, hogy minek címlapra tenni egy tolószékest? Nem azért veszek újságot, hogy ilyeneket nézegessek!

Szerintem az újság azért van, hogy épkézláb emberek szerepeljenek benne. Sőt szépek! Jó, nem a túlretusált fajtából, hogy az anyjuk se ismerjen rájuk, de azért tényleg öröm legyen rájuk nézni. És ez nem mérettől vagy akármitől függ, mert szinte bárkit ki lehet sminkelni, fel lehet öltöztetni. Na, de egy tolószékest? Minek azt mutogatni?

Más nem viccből ül benne. | Fotó: The Guardian
Más nem viccből ül benne. | Fotó: The Guardian

Mármint ne érts félre. Nem az a bajom, hogy tolószékes, mert arról szegény nem tehet. Elég baj az neki. De kinek jó az, ha mutogatják?

Annyi normális ember van, akit címlapra rakhatnának!

Kimész az utcára, és rögtön szembejön tíz olyan. Mind biztos csinált is valamit, amiért lehetne róla írni. Na, de egy tolószékesről? Csak azért, mert tolószékes?

Mindegy… Mondom, hogy nem a tolószéket kifogásolom, hanem azt, hogy ennyire mutogatják benne.

Felőlem nyugodtan tegye a dolgát: sportoljon, dolgozzon vagy akármi, csak ne kelljen nézegetni.

Ez a baj a mai világgal, hogy a nem normális dolgokat mutogatják! Vagy szerinted nem így van? Neked milyen érzés ránézni arra az újságra? Szívesen kézbe veszed?

Nekem például rögtön elmegy tőle a kedvem. Olyan amúgy, mintha az, aki odarakta, ezzel akarna kitűnni. Más célja nem nagyon lehetett vele. Mert mi más lehetne a cél? Tudatni, hogy ilyenek is vannak? Együttérzést kiváltani? Tényleg, neked mi jut eszedbe arról a címlapról? De most őszintén! Nekem az, hogy ott az a szegény nő, és nagyon sajnálom.

Márpedig egy ilyen magazin nem a sajnálkozásról szól.

Ha belelapozol, csak életvidám és energikus emberek vannak benne. Ő meg olyan, mintha odarakták volna. Merthogy igazából szó szerint odarakták, csak ugye minek.

Én tényleg nem tökéletes embereket akarok látni! Még az ilyen átváltoztatjuk rovatokat is szeretem, hétköznapi hús-vér szereplőkkel. Azokból sokat lehet tanulni, hogy kinek mi áll jól, mi most a divat, ilyesmi. De egy tolószékes mutogatásából mit lehet tanulni? Na, mindegy. Te mintha nem nagyon értenéd ezt. Azért remélem, hogy a következő címlapon nem tolószékes lesz…”


Kapcsolódó poszt:


Még több cikk:

 

10 Comments

  1. Gonosz leszek: aki ezt mondja az agyban rokkant – csak nem látszik. Elég baj ez. Mondom ezt úgy, hogy a Kicsivel voltunk egy párszor ortopédián, kb 15x tanítottam újra járni és mi még “istenes” helyzetben voltunk és vagyunk.
    Tudom Alexandra, hogy ezt Te is hallottad – Neked mi volt a reakciód? Én nem tudom mit reagálnék – valószínűleg a képemre lenne írva…
    Ja, és boldog névnapot!

    Kedvelés

  2. Ez megint egy közösségi kocsikázós sztori? Mert ha igen, akkor elég peches vagy az utastársakat illetően :)
    Óh, és boldog névnapot kívánok :)

    Kedvelés

        1. őszinte leszek: pont ezt a fajta normaszegő nyíltságot bírom benne a legjobban, bármire is irányul :D számomra ez sokkal szimpatikusabb, mint a tettetett tolerancia.

          Kedvelés

  3. ilyenkor azért picit behúzza az agyam a kéziféket. miért nem tartozik a “normális dolgok” közé egy tolószékes ember látványa?

    Kedvelés

  4. Kedvencem belőle: “Mondom, hogy nem a tolószéket kifogásolom, hanem azt, hogy ennyire mutogatják benne.” És innentől kezdve tök korrektnek érzi magát, ő nem is ~fób (~=bármi), ugyan már, hiszen csak annyit szeretne, hogy zárt ajtók mögött csinálják.

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s