Ha tényleg annyira rossz lenne mindenkinek, akkor egyszerűen nem történne meg. De sajnos az a nagy büdös helyzet, hogy az emberi elme kifejezetten élvezi az ilyeneket.

1. Van mire figyelni

Mintha kimenőt kapnál a saját problémáid és a közvetlen környezeted fogságából. Hiszen a nagyvilágból az arcodba toltak valamit, amivel egyszerűen muszáj foglalkozni. Muszáj rajta elgondolkodni, muszáj együttérezni, muszáj véleményt nyilvánítani.

Nem is tudod elválasztani a zsigeri reakcióidat a kötelezőktől, mert minden az előre megírt és ezerszer végigjátszott forgatókönyv szerint zajlik. Ugyanazok a gondolati panelek, ugyanazok a szófordulatok, ugyanaz minden – csak az áldozatok mások, de a névlista ugyanazokat az érzéseket váltja ki belőled.

Je suis plutôt moi. | Fotó: trbimg.com

Je suis plutôt moi. | Fotó: trbimg.com

2. Van mitől félni

A félelemre azt mondják, evolúciós értelemben hasznos – bár kellemesebb nélküle, én úgy tapasztalom. De ez én vagyok, egy masszív egyfős kisebbség: a többiek hátborzongató filmeket néznek, a vidámparkban pedig rögtön keresik a kísértetkastélyt.

Te is örülsz neki, ha kapsz egy konkrétan körülhatárolható valamit, amitől lehet félni.


Addig sem attól fosol, hogy a szomszéd a fejedre ejt egy fél téglát, elcsap a villamos (ráadásul az az undok régi fajta, ugh!), vagy nem lesz miből befizetni a következő csekkadagot. Távoli esemény következményeképpen rettegni kényelmes és jó.

3. „Na, ugye!” élmény

Hát tényleg van mitől félni! Nem vagy paranoid! Te egészséges vagy – a világ beteg, hogy ilyenek történnek benne.

Az egész emberiségről alkotott összes negatív előítéleted egyszerre válik létjogosulttá, ami valahol mélyen hatalmas megelégedettséggel tölt el.

A szomszédnak is olyan furán áll a szeme – biztos képes lenne ilyesmire! Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy miért nem maradt inkább mindenki otthon, miért kellett a merénylőknek és az áldozatoknak is kimozdulni?

4. Kifogást biztosít

A terrorcselekmények tükrében nyilvánvaló, hogy nem érdemes iskolába vagy munkába menni, pláne utazni. Jobb, ha mindenki megmarad a seggén. Te se mész ki az udvarra, ha ott a fura szemű szomszéd. Nem keresed magadnak a bajt, mások se tegyék!

5. Van kit utálni

Miután a közvetlen környezeted iránt táplált ellenérzések olyan kellemetlenségekkel járnak, mit például egy konfrontáció vagy maga a konfliktus, sokkal praktikusabb fülön ragadni a „sötét” oldaladat, és szembefordítani egy rejtélyes ellenség számlájára írható tragédiával.

Mert kimondhatod, hogy kurva anyjukat például az iszlamistáknak – azoknak viszont nem anyázhatsz, akik próbatételt hoztak a számodra.

A média házhoz hozza „a feketéket”, akikre következmények nélkül köpködhetsz, akik felett rögtön ítélkezhetsz; s „ a fehéreket” is, akiket sajnálhatsz, amiért előbbiek áldozatául estek.

Valld be, hogy már a pattogatott kukoricát is előkészítetted a következőre! Én nem kövezlek meg érte.


Kapcsolódó poszt:


Még több cikk: