Oda jártam suliba, ahol a szexuális zaklatási botrány kirobbant, és ezt gondolom róla

Abban a középiskolában koptattam a padot anno, amelyikről az egész ország beszél most. Elmondom, hogyan látom ezt a nagy skandalum dolgot.

Bombaként robbant a hír, hogy előzetes letartóztatásba helyezték egy nyíregyházi középiskola kollégiumi nevelőtanárát, miután egy öngyilkosság szélére sodródott diáklány elmesélte a pszichológusnak a sztoriját, aki köteles volt jelenteni a blamázst.

Na, hát ez egy tipikusan olyan történés, aminek a kapcsán jó alaposan állást lehet foglalni, s ennek megfelelően naphosszat csámcsogni.

„Ki lakik ott keleten? Szexuális Zaklatás P-panda!”
„Ki lakik ott Keleten? Szexuális Zaklatás P-panda!”

A nyomozás még tart, és konkrétumok híján két táborra szakadt a lelkes közönség. Sokan vannak, akik fújolnak, hogy „mocskos szatír, a szeme se áll jól neki”. De azok sincsenek kevesen, akik megkérdőjelezik a tinilány állítását – talán pont egykori diákként kántálva, hogy „én is oda jártam, mégsem történt velem semmi”.

Plusz itt vagyok én, aki mélyet sóhajtva fogja a fejét, mert az egész mögött az emberi sorsokat látja, meg persze a hírcsináló gépezet kurta-furcsa működését.

Szerintem semmi köze a botrányhoz annak, hogy én milyen tapasztalatokat szereztem és miként éreztem magam abban a suliban.

Hiába közlöm, hogy engem tíz évvel ezelőtt nem bántott senki, attól még nem kezelhető az emlékem valamiféle egyetemes és időtálló bizonyítékként.

A sors fanyar humora, hogy pont az előző bejegyzésem csattanója, mennyivel jobb volt nekem ott, mint az általánosban. Ennyi legyen is elég, mert a jelenlegi egyenletben nem oszt és nem szoroz a magamfajta öregdiákok halványrózsaszín múltja.

Mint ahogy az sem számít, hogy az érintett pedagógus Facebook-profiljának láttán milyen következtetést von le a nép, vagy hogy valaki ismeretlenül is örül, amiért rajta köszörülheti a nyelvét.

Nekem ebben a történetben az a lényeg, hogy bár magam előtt látom a tanári kar többi tagjának arcát, és ismerem a falakat, amelyek között bármi is történhetett, mégsem érzem, hogy véleményt tudnék nyilvánítani erről bárkinek.

Mert szakmáját imádó médiamunkásként is muszáj kijelentenem, hogy ebben az országban itt és most mennyiségi híradásról beszélhetünk. Minőségi tényfeltárás szinte egyáltalán nincsen.

Amikor mégis akad, akkor többnyire emészthetetlenül hosszú vagy monoton, körkörös hivatkozásokkal teletűzdelt anyagban, amiért valakit rögtön ki is rúgnak.

Bennem feszül egy belső gát, ami megtiltaná, hogy a nyomozás lezárultáig odaálljak egy iskolaépület elé, s világgá kürtöljem: valószínűleg ez és ez történhetett.

Mert egy ilyen – és sok másfajta – ügyben a „valószínűleg” baromi kevés. Itt emberéletek mennek tönkre vagy változnak meg az információ áramlásától függően, ami nem játék. Olyannyira nem, hogy az én lelkiismeretemnek még a kilencvenkilenc százalékos tutiság sem volna elég.

Messze nem tartom magam az újságírói szakmai etika etalonjának, ám ez pont egy olyan eset, amiről csak a két közvetlen érintett megkérdezésével és a válaszuk szó szerinti idézésével, továbbá a nyomozás eredményének ismertetésével mertem volna bármilyen beszámolót készíteni. Ez nem egy csernobili atomkatasztrófa, ahol néhány napnyi diszkréció sokak halálát jelentheti. Hanem pont az jelenthet végzetes ítéletet, ha túl nagy a sietség.

Igen, minden médiumnak kell a kattintás, az olvasottság meg a nézettség.

Ennek legegyszerűbb módja időről időre odadobni valami új csontot az éhes kutyák elé. Nem azért mondom: ha beigazolódik a gyanú, semmi kivetnivalót nem látok abban, hogy éppen ez a pedagógus legyen a csont. Ilyen súlyos morális vétségnél ugyanis már nem csak a bíróság hoz igazi ítéletet, hanem a társadalom.

Csak nekem van ez a korszellemhez nem illő defektem, miszerint pontos és hiteles információk híján inkább nem ítélek. Amiket egyelőre még úgy érzem, semmilyen forrásból nem kaptam meg. Ezért nem követeli egyetlen porcikám sem, hogy elszánt pom-pom lányként kiálljak valamelyik fél mellett.


Még több cikk:

 

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s