Mi történt a tegnapi blogposzttal?

Ha a Besenyő család a média, akkor én meg Tompika vagyok, aki notórius határátlépőként akarva-akaratlanul belebotlik a külső kontroll valamilyen formájába. A határátlépés most szó szerint is megtörtént: sajtóútról írtam nem sajtóba, márpedig ilyet elvileg nem illik.

Nyilván fel se merült bennem, hogy ne illene, mert a településekén kívül semmilyen tulajdonnév nem volt benne hiszen alapjáraton szarok az illemre. Nem holmi kamaszos lázadásból teszem, hanem azért, mert kipróbáltam a konformitást, és sohasem vitt előre.

Most viszont a törlésre irányuló határozott kérés után kénytelen voltam saját magammal kompromisszumot kötni egy posztjelszavazás erejéig, mert olyan életszakaszba kerültem, amikor az identitástudatom megőrzése mellett más szempontokat is figyelembe kell venni.

Folyton borítok.
Folyton borítok.

Érdekes helyzet, hogy a munkám, amit szeretek, olyasvalamit követelt meg tőlem, hogy tegyek kárt abban, amit ugyancsak szeretek. És persze tanulságos is, hiszen most már jobban oda tudok majd figyelni, hogy ne történjen ilyen. Ráadásul sikerült szert tennem három nagyon-nagyon fontos következtetésre – már miattuk megérte.

1. Még nem vagyok független

Foggal-körömmel vívtam ki a szabadságomat, de már csak lazán magamhoz ölelem, mert tudom: bennem lakik, a lényem része.

Külső tényezőktől független, és amikor úgy érzem, hogy mégsem, akkor bizony tévedek. Munka tekintetében akkor lettem szabad, amikor alkalmazottból vállalkozóvá váltam – ennek november elején volt a negyedik évfordulója. Más tekintetben pedig mindig is az voltam, mert én tartottam magam körül a korlátokat.

A függetlenség viszont más tészta. Nekem reális cél, sokaknak utópia. Előttem már nagy vonalakban kirajzolódott a megvalósulás mikéntje, csak még nem jött el az ideje. Addig szépen haladok az utamon, hiszen bőven akad még mit tanulnom. Az efféle emlékeztető finom vállba bökés a sorstól, hogy még csak az elején tartok. A hiper-szuper futócipő pedig arról árulkodik az előszobában, hogy nincs az a táv, amitől megriadok.

2. Elfogadom a fura prioritásaimat

Jó pár dolgot feláldoztam már azért, hogy leírjam a leírnivalómat.

A tudatosan vagy tudattalanul meghozott döntés mindig egy-egy mérföldkövet jelentett, amikor is a külvilág számára totál idiótának tűntem. Legalábbis eleinte. Utána viszont bebizonyosodott, hogy tényleg a belső iránytűm vezetett ki a dzsumbuj kellős közepéről. Méghozzá olyan szép – néha mesébe illő – útvonalon, hogy a közönség hozhatta a popcornt.

Most például arra a furcsa konklúzióra jutottam, hogy nem érdemes belemennem olyan helyzetekbe, amik blogos pofabefogást követelnek meg. Igen: én, aki imádok utazni meg enni, ilyen feltételekkel máskor inkább nem kérek se kosztot, se kvártélyt.

Pedig ha elfogadnám a játékszabályt, valószínűleg számolhatnám a hotelcsillagokat estétől reggelig. Nem dacból nem fogadom el, hanem azért, mert ahol vagyok, ott száz százalékig hálás és boldog önmagamként (nem pedig szájkosaras bérírnokként) szeretek jelen lenni. Ahová el kell jutnom, oda így is megteremtődik a lehetőség.

3. Ezt is meg kellett írnom

„Ne legyél már ennyire önérzetes!” – mondta apa.

Neki azt feleltem, hogy ez nem önérzet, hanem valami sokkal mélyebb, mert nem az egómból fakad. „Hát te nem vagy normális! Kit érdekel a blogod? Utazgass és kussolj!” – indítványozta anya.

Neki (és a véleményében osztozóknak) felvázoltam, hogy a blogomnak meg az utazásnak is a szabadság a mozgatórugója, szóval ha nem tudnak találkozni, valami nem stimmel, na. Vagy éppen nagyon is stimmel, elvégre a mostani két nap révén nem csupán egy tájegységet ismerhettem meg, hanem azt is, aki az ilyenek után rám pislog a tükörben.


Még több cikk:

 

4 Comments

  1. Ma már nyugdíjas -egykori őrnagy- barátom szokta mondogatni: a demokráciában van a legtöbb szabály. Érdekes, hogy létezik az a külső erő, aki megmondhatja, hogy egy blogger a saját (nonprofit) oldalán mit posztolhat.

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s