A tömeges dacszoptatás többet árt, mint használ

Társadalmunk valamiért úgy működik, hogy a hülyeségre még nagyobb hülyeséggel dívik felelni. Mintha attól helyrebillenne az egyensúly, és győzne a rossz fölött a jó. Én meg csak lesek – például az ilyen mekis-szoptatós történetek hallatán –, hogy mégis melyik bolygón vagyok.

Az alap sztori ugye annyi, hogy kizavartak egy szoptató kismamát a nyugati téri mekdonálcból. Nonszensz, mert ugye miért tenne bárki is ilyet. Na, de az, hogy erre „szoptatós flashmobbal” reagáljon a nép, még nonszenszebb.

Egy egészséges önértékelésű, kiegyensúlyozott nő ugyanis aligha érez kísértést arra, hogy látványosságot csináljon a világ egyik legtermészetesebb dolgából a kamerák kereszttüzében. Valahol félelmetes a mélyről jövő sértődés motiválta gondolatmenet, hogy egy hír hatására „majd én jól megszoptatom nyilvánosan a gyerekemet”.

Nagy krumplival mehet? | Fotó: 444.hu
Nagy krumplival mehet? | Fotó: 444.hu

A szélsőséges viselkedés ugyanis nem építi a toleranciát. Inkább eltapossa a csíráját. Persze, a szoptatás önmagában nem szélsőséges, de egy gyorsétterem e tevékenységgel való megtöltése már igen. Főleg, mivel több tabutémát is feszeget: a családbarátság mellett felvetődik a női egyenjogúság és a testkép kérdése.

A csoportos szoptatásra vállalkozó anyák azért tolták az egész világ arcába a mellüket, hogy paradox módon megmutassák, mennyire tökösek. Ezzel megérkeztünk napjaink legnagyobb szereptragédiájához: ahhoz, hogy a nők férfias erővel küzdenek, aztán meg csodálkoznak, amiért nem lágy teremtésként kezelik őket.

Szerintem sokkal többet tesz a nyilvános szoptatás elfogadtatásért, aki szépen, csendben, egyedül, de bárhol megeteti a kicsinyét.

Mintha ez nyilvánvaló lenne – mivel az is. Itt inkább a hagyományos női princípium erényeinek bevetésére van szükség.

Leülni a sarokba, aztán magamutogatás nélkül intézni a bizniszt. Hogy aki arra jár, lényegében mást se lásson, csak egy gyerekfejet meg egy fél dekoltázst. És megállapíthassa, hogy ha ezt ilyen kulturáltan lehet űzni, akkor az egésszel az égvilágon semmi probléma nincs. Természetes könnyedséggel, a háttérből irányítani. Nem odamenni, oszt’ mindenkit provokatíve helyrerakni.

A vérmesek képesek lesznek azt leszűrni a szavaimból, hogy ellenük, s ezzel együtt a szoptatás szabadsága ellen vagyok. Pedig nem vagyok én senki és semmi ellen, csak nő létemre nem tudok osztozni az efféle szemléletben. A polgárpukkasztásnak és az erőszakos szembesítésnek megvan a maga helye, ideje és szerepe – az anyaság viszont nem az az „intézmény”, ahol ennek kell előtérbe kerülnie.

Hiszen mit várhat majd a lázadó kamaszától, aki néhány évvel korábban maga is dacszoptatott?


Kapcsolódó poszt:


Még több cikk:

28 Comments

  1. Bennem is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a híreket olvasva. De közben az is eszembe jutott, hogy ennél nagyobb ingyen reklámot aligha csinálhattak volna a mekinek. Miért nem bojkottra szólítanak inkább fel minden kisgyerekes családot. Teszem azt, hogy egy évig ne tartsa senki a szülinapi zsurt McDonald’s étterembe. Vagy bármi olyat kitalálhatnak volna ami az érintett cégnek kellemetlen. De a jelen formában tényleg csak egy “dacszoptatás” lett az egész és elég sok mindenkiben ellenérzést sikerült kiváltani.

    Kedvelés

  2. Én férfi létemre, nem botránkozok meg azon ha látok egy gyermekét szoptató nőt, édesanyát. A cikkhez hozzászólnék viszont.
    Az eset szerdán történt és nem csütörtökön. ;-) A média már így is jobban felkapta a történetet mint kellett volna. Nem keverném össze a kamaszokat, az anyukákkal… de én örülnék neki ha a gyermekem, kamasz korába képes lenne kiállni a saját maga jogaiért és ha sérül a jogköre akkor valamilyen eszközzel kiáll a saját és vagy érdekcsoportja érdekeiért.
    Míg a köztudat teljesen elfogadja azt, hogy beteg emberek a “jogaikért” menetelnek az Andrássy körúton a “Pride”-on, addig szerintem azzal sincsen semmi baj, hogy a jogukban sértett anyukák összeülnek egyet enni, etetni többen a “tett” helyszínén.
    A McDonald’s így is jól járt, ingyen reklámot kapott, és anyukák vitték oda etetni éhes gyermekeiket. Az étteremben amúgy is a biztonsági őr hibázott, és a biztonsági szolgálat vezetése. Plusz az anyukák gondolom közbe azért fogyasztottak is, mert éhen nem lehet szoptatni se…. :)
    Az pedig, hogy a keblüket teszik közszemlére, csak az írja le aki még nem szoptatott, mivel a szoptatás közbe akkor sincs a kebel jobban látható módon kint, mintha egy melltartóba a strandon lennének a keblek, merthogy a gyermek feje, nagyobb mint egy melltartó kosra, tehát jobban takarja a közszemlére tett keblet, mint egy melltartó. Az anyukák pedig külön kaphatnak n+1 kiegészítőt mely eltakarja a kebel többi részét. pl.: szoptatós melltartó, textil pelenka, stb… amit még használnak arra, hogy rejtsék az amúgy csodálatos folyamatot.
    Ennyi erővel, az is közfelháborodást okozhatna ha egy csinos dekoratív ámbár nagymellű nő kivágott felsőben, olyan kedves és a képembe tolja a izgató keblét amire vagy kíváncsi vagyok vagy nem, de majd én eldöntöm, hogy oda nézek-e vagy sem…
    Persze, a kérdés azért nehéz mert nagyon sok dologba bele lehet nyúlni vele, így inkább annyit mondanék, már a média így is jobban felkapta a dolgot mint kellett volna. És a médiumok nélkül, ez a rendezvény se jöhetett volna létre, ha a képeket megnézzük, egy szoptató édesanyára jut egy-egy fotós. :)

    Kedvelés

      1. A Pride-on ugyebár a homoszexuális illetve biszexuális emberek vonulnak. (Külföldön visszafogottabb módon, itthon megmutatjuk, hogyan is kell ezt…). Tehát a betegség amit én fent írtam, azon elméleten alapul, hogy a homoszexuális illetve biszexuális emberek egy kutatás, elmélet szerint genetikailag a gén állományuk módosul, egy génnel ami gyorsan szaporodik.
        Ez 2007 óta ismert, és a közelmúltban lett elfogadott elmélet a tézisből. Tehát inkább maradjunk a tényeknél.
        S mivel, itt se azon vagyunk problémázunk, hogy nyilvánosan megy végig és nem csak a fél melle van szabadon és még mit csinálnak, hanem hogy jajj szegény melegek és a jogaik… ;-)

        Kedvelés

        1. Sajnos az utolsó kommentjére már nem tudok válaszolni. Ha valaki beteg, vonatkoztassunk most el a melegektől, miért csökkennének a jogai? Egy cukorbeteg nem szavazhat? Ha valaki rákos, nem házasodhat? Esetleg akinek kivették a pajzsmirigyét, nincsen joga az emberi méltósághoz, szabad névviseléshez? Egy valóban (!) beteg ember jogai nem korlátozhatóak, miért is lehetnének? Nem a jogaik korlátozottak, hanem a LEHETŐSÉGEIK. Esetlegesen. De számos olyan, társadalom által betegnek mondott személyt ismerek, akik a betegségük ellenére teljes életet él.
          Ha már génmódosulás… Gének felelősek a szemszínért is például. Akinek felemás színű a szeme (mert előfordul), vagy akinek színváltós.. vagy aki hajlamot hordoz a hízásra… ők is betegek?
          Akkor vagyok hajlandó elfogadni a betegség kifejezést, ha ezt legalább 5 ország, bármilyen SZAKIRODALMÁBAN láthatom, leírva.
          Ha már betegség, akkor mi rá a gyógymód? Mert ugye a betegséget kezelni kell… :)

          Kedvelés

        2. Így nekem egy kicsit már jobban teccik a hozzászólás:). Nem klasszikus értelemben vett betegségről beszélünk, hanem egy génmódosulás okozta mittoménmiről. Vmennyit olvastam a témáról és úgy tűnik, hogy a melegek többségének sem tetszik a Pride, sokan azt mondják, többet árt az ügyüknek, mint használ. Ugyanakkor mik a lehetőségeik? Viszont azért vkit kirekeszteni, mert meleg, egy übergeciség, sztem. Senkinek nem egyéni választása, hogy meleg-e, vagy nem.

          Kedvelés

          1. Tibor, lehet, hogy erősen fogalmaztam Jánosnál. Szégyen nem szégyen, ha valaki valaki betegségnek nevezi a homoszexualitást felmegy az agyvizem, kirekesztő és degradáló. Igen, számos meleg ismerősöm mondta nekem is, hogy többet árt, mint használ. Sajnos Magyarországon elég kevés lehetőségük van arra, hogy családként éljenek. :(

            Kedvelés

        3. A meleg kérdésbe itt nem mennék bele mélyebben. Kb nem ide tartozik, csak egy példa volt.
          De a mai napig tudomásom szerint vannak gyógyíthatatlan betegségek.
          Jogok, lehetőségek, közel azonos… ahhoz van jogom, amihez adottak a lehetőségeim és fordítva.

          Kedvelés

          1. Tudomásom szerint a gyógyíthatatlan betegséget orvos diagnosztizálja, és legalább tüneti kezelést kap. Egy homoszexuális férfinak (ha már betegség…) guminőt írnak fel?:)
            Ha a jog és lehetőség ugyanaz.. ha nyitva felejti egy ember az ajtaját, akkor bemehetek, JOGosan kirámolhatom, mert adott a lehetőség?

            Kedvelés

    1. A melegek betegek??? Szégyellje el magát!!!!!!!!! Jogok idézőjelben? Az ilyen begyöpösödött idiótákat kellene annyira korátozni, amennyire az LMBTQ társadalom tagjai vannak, önhibájukon kívül!

      Kedvelik 1 személy

          1. A betegség amit én fent írtam, azon elméleten alapul, hogy a homoszexuális illetve biszexuális emberek egy kutatás, elmélet szerint genetikailag a gén állományuk módosul, egy génnel ami gyorsan szaporodik.
            Ez 2007 óta ismert, és a közelmúltban lett elfogadott elmélet a tézisből. Tehát inkább maradjunk a tényeknél.

            Ha pedig betegség, (genetikai) akkor hogyan lehetne, normális keretek között jogokról beszélni, mert hogy ha én beteg leszek a jogköröm nem fog kiszélesedni… sőt korlátozódik….

            Eléggé téves úton jár, ha a fenti kettő hozzászólás akármelyikben is az jött le az Ön számára, hogy a tisztelet csekély részét is megadta volna… (Tehát mielőtt olvas egy hozzászólást, és nincs tisztába annak hátterével kérdezzen, vagy google-t is használhat, olvasson, és vitatkozzon, vagy győzzön meg az ellenkezőjéről.)

            Kedvelés

  3. – Nem hiszem, hogy a biztonsági őr független lehetne az adott cég vezetőjétől, helyi cégdolgozók véleményétől, az adott őrző-védő biztonsági cégnek figyelembe kell vennie helyben a cég álláspontját, és annak figyelembevételével is viselkedni.
    Az egyik cikk úgy írta, hogy a biztonsági őr a főnökét! kérdezte meg (nem derült ki, hogy telefonon-e, hiszen nem szoktak a biztonsági vezetők ugyanott dolgozni, mint a beosztottak), és nem azt, hogy a céges főnököt… A cikkek nem mindig pontosak…
    – Nem hiszem, hogy az anyukák fogyasztottak is, azalatt a “10-15 perc alatt”, amíg ezt a flashmobot lebonyolították, hiszen a szoptatással a figyelemfelhívás, leckéztetés volt a cél.
    – Kicsit kétkedtem a “engedélyt kaptam az egyik dolgozótól” magyarázatban. Amennyiben CÉGDOLGOZÓ engedi meg, akkor a biztonsági őrnek megmutatom, hogy melyik éttermi dolgozó engedte, intézze el vele, lehet-e vagy sem. Ekkor kiderült volna, hogy valóban vétlen-e a McDonald’s a nő kiküldésében.
    – Az eset annyira szokatlan manapság, hogy ebben a bulvár világban még nem hallottam 50 év alatt pici csecsemővel közlekedő nő nehézségéről. Nyilván minden ilyen ritka helyzetben lévőnek sikerült elintéznie olyan helyen, ahol nem volt biztonsági őr vagy nagy nyilvánosság. Értelmes biztonsági őr olyan formában igazítja el az anyát, hogy senkinek a lelkivilága ne sérüljön.
    – A szoptatást lehetőleg olyan helyen végezném én, ha olyan helyzetbe kerülök, ahol még sétálhatok is a picivel böfiztetés, tisztítás végett, ha valami bukta van. Ez a mama nagyon természetes módon próbálta elvégezni, nem zavartatva magát, nem tudom, melyik sutba ült le, elfordulva a fogyasztó közönségtől kicsit…
    – A nagy felbuzdulás előtt én a bátor jelentkezőktől azt vártam volna, hogy kb. egy hétig EGYEDÜL próbálnak hasonló helyzetet teremtve engedélyt kérni szoptatásra egy hivatali folyosó végében, egy mozi előterében, ahol sokan vannak, egy pályaudvaron, egy nagy áruház székére leülve pl. a ruházati osztály egyik csücskében… stb., vajon szereztek volna-e EGYEDÜL hasonló tapasztalatokat…
    Persze, ezek az anyukák, úgy, ahogy én is a három picimmel megoldottam a szoptatást az adott időszakban, és ilyen helyzetbe nem kerültünk még EGYEDÜL. A KÖZÖS szoptatási flashmob azért más.

    Kedvelés

    1. az egyedül cselekvéshez mindig nagyobb bátorság kell. szerintem is sokkal több értelme lett volna úgy csinálni, aztán pedig dokumentálni a tapasztalatokat. a biztonsági őr döntését viszont egyéni véleményen alapuló megnyilvánulásnak tartom, mert alulfizetett szakmáról van szó, tele életunt emberekkel. (mint oly sok más területen ebben az országban…) tehát ő gondolt egyet, oszt’ kész. persze, ez nem mentesíti a felelősség alól, illetve a mekit sem. csak nincs értelme úgy kezelni ezt az egészet, mint a cég állásfoglalását a szoptatással kapcsolatban.

      Kedvelés

  4. A leckéztetés játszmázás, és ezt nem tartom megfelelő módnak a dolgok elintézésének. Továbbá a személyes sérelemből közügy lett, a nyilvános szoptatás zászlórúdján lobog az ÜGY. Lehet megint min hőbörögni. Ráadásul a babákból és azok természetes igényéből a felnőttek eszköze lett újból (aligha hiszem hogy az összes baba pont akkor éhes volt, inkább fogták és szájukba adták a mellet), ami baromi szomorú.

    Kedvelés

  5. “A polgárpukkasztásnak és az erőszakos szembesítésnek megvan a maga helye, ideje és szerepe – az anyaság viszont nem az az „intézmény”, ahol ennek kell előtérbe kerülnie.”
    Egyetértek.

    Egyébként jobb helyeken már van baba-mama szoba, ahol nyugodt körülmények között lehet szoptatni a kicsiket. Szerintem ezzel mindenki jól jár, de persze ezt a jelenséget is felfoghatják úgy egyesek, hogy megkülönböztetés, amire csak annyit reagálnék, hogy akkor ne legyenek külön női és férfi mosdók se.

    Kedvelik 1 személy

  6. Disclaimer: nem olvastam a hozzászólásokat, de láttam, hogy a Pride-os párhuzamot valaki előhúzta. És én is ezt fogom tenni. :)

    Szóval ebben most akkor érthetünk egyet, ha a Pride-nak azt a változatát, ami túlmegy a “mi itt vagyunk, és azt leszámítva, hogy az azonos neműek közül választunk párt, olyan emberek vagyunk, mint bárki más” megmutatásán, szintén felesleges és káros polgárpukkasztásnak tartod.

    Nekem egyébként mindkét véleménytér védhető, sőt mindkettőt el is tudom fogadni. A polgárpukkasztós/kiakasztóst is, meg a csendben, kulturáltan vonulóst is. Az utóbbit nem kell megmagyarázni. A polgárpukkasztásnak azért látom értelmét az Andrássy úton is, meg a McDonald’sban is, mert
    – áttöri az ingerküszöböt
    – kilendíti a rendszert egy olyan pozícióba, ahonnan többnyire nem a kiinduló helyzetbe tér vissza, hanem egy nyitottabb, elfogadóbb állapotba. (Erre példa az az ember, aki azért fogadja el az ismerősét továbbra is azok után, hogy kiderült róla, hogy meleg, mert legalább nem vonul pávatollal a seggében. Ha nem lett volna pávatollas vonulás, maradt volna az ismerősre a “fujj, buzi!”.) Jó, tudom, fordítva is elsülhet, de manapság már nem szokott.

    “Hiszen mit várhat majd a lázadó kamaszától, aki néhány évvel korábban maga is dacszoptatott?”
    Erre azt tudom elmondani, hogy én mit várok a majd olyan 12..13 év múlva lázadni kezdő kislányomtól: csinálja úgy, hogy ne tegyen kárt magában. És tudja, hogy akármit is csinál, és akárhogyan, nekem elmondhatja, és ha bajba kerül, számíthat a segítségemre.

    Kedvelés

    1. őszintén szólva semmi kedvem nem volt reagálni a többi kommentre, így a természetes szelekcióra (értsd: egymásra) bíztam az embereket. de az utolsó bekezdésed szinte követeli, hogy megjegyezzem: respect!

      Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s