Világok harca: így vagyok néha materialista

„A világ anyagból és energiából áll, minden más ezek következménye” – hangzott el az egyetemi előadáson, miközben félálomban az izomrostok felépítését bemutató diasorra meredtem. Megállt a toll a kezemben; két paradigma csapott össze a fejemben.

Kétségtelen, melyik oldalon állok: az anyag és az energia számomra következmény, nem ok. Gondolattal teremtek valóságot, nem valósággal gondolatot. Az izomrostjaim az enyémek, de az izomrostjaim nem én vagyok.

Ám ott állt előttem a tanár – egykori sportoló, jelenlegi tudós –, és látszott, hogy neki ez véresen komoly. Hogy ő a saját maga szemében egy szövetkupac, akiből egy háromváltozós-koszinuszos egyenlet alapján ki lehet számolni bizonyos dolgokat.

Poén, hogy az idézet meg a képlet ugyanolyan színű füzetbe került nálam, mint a szellemgyógyász tanfolyam anyaga, ráadásul ugyanabba a táskába. Szeretem méhecske módjára sokfelől összeszedni az információkat, hogy aztán a megértés mézét kotyvasszam belőlük magamnak.

Kakukktojás? | Eredeti fotó: yogaasitis.com
Kakukktojás? | Eredeti fotó: yogaasitis.com

Az se baj, ha valami nagyon anyagi, vagy éppen nagyon nem az, hiszen még a szélsőségek is – valahol a végtelenben – párhuzamosok módjára összefutnak. Néha már a kobakomban megteszik, ez az egésznek a sava-borsa.

Mindkét szemléletnek megvan a létjogosultsága, s nem esik nehezemre látszólag áthelyezkedni egyikből a másikba. Néhány tanóra és vizsga erejéig simán félreteszem, hogy a koszinuszos képletből pont a leglényegesebb változó hiányzik: a tudat hatalma. Elég hülyén nézne ki, hogy az izomrostok élettani keresztmetszete egyenlő tömegszer koszinusz alfa per rosthosszor sűrűség a tudat erejének négyzetgyöke alatt, tehát ez utóbbi rész egyszerűen kimarad.

Egy-kettő, egy-kettő, falja a bicepszem az ATP-t éhes Pacman módjára, megfeszülés után elernyeszti az antagonista párja – számokkal leírható természettudományi folyamatok összessége vagyok, halleluja!

Jó kérdés, hogy ha valóban az vagyok, miért morfondírozom el rajta: energia-e a gondolat, vagy két különböző jelenség, amelyek valamiféle kölcsönhatásban állnak egymással. Hogy mennyire királyak azok a kísérletek, ahol képzeletben mozgatják át a résztvevőket, és figyelik, milyen elektromágneses aktivitás játszódik le náluk eközben.

Már másik téma vetült a hófehér vászonra, a mikrofibrillumok keresztmetszeti képe. Lusta vagyok lerajzolni. Ó, bakker… de szerencsére le lehet tölteni az ábrát, úgyhogy csak figyelnem kell. Figyelni, ahogy ujjaim a toll körül megfeszülnek, ahogy fészkelődésért kiált az órák alatt kocka alakúra ült hátsó felem – kinematikai lánc vagyok, ahogy a tanár úr fogalmazott, tényleg.

De vajon azt is le lehet írni képletekkel, amikor két dia között szabadon szárnyal a szellemem?


Kapcsolódó posztok:


Még több cikk:

8 Comments

  1. Nálunk a természettudományin fel lehet venni a Bsc alatt két szemeszter filozófiát, egy szemeszter retorikát, és körülbelül a diákok 90% fel is veszi, mert kellenek az “ingyenkreditek”. Egy teológiát végzett öreg bácsi vitte mindhármat (épp most ment nyugdíjba), és pont ő mutatott rá mindjárt az első órán, hogy mi biológusok, kémikusok az embert mint organizmust tanuljuk, van anatómiánk, biokémiánk, fiziológiánk, genetikánk, de azt persze nem tanuljuk, hogy az ember szellemi lény, és hogy az ember nem csak “izmok és csontok”.
    Nekem mondjuk az a szerencsém, hogy ez a két világ nálam egyensúlyban van, vagyis én ugyanúgy tudok “földhözragadtan” gondolkodni molekulákban, szövetekben, kémiai anyagokban, mint az emberi lélekről, a sorsról, a hitről elmélkedni. Valahogy nálam ez mindkettő egyformán kialakult, és egyformán is vonz. Nemhiába adtam be anno pszichológiára és biológiára is a jelentkezésemet, lényegében ugyanarról van szó, csak más megközelítésben.
    Amúgy mindig imádom ezeket a sulis dolgaidat olvasni, mert még sosem találkoztam olyannal, aki humán tantárgyak után egy reálszakra jelentkezett. Na, szó mi szó, kíváncsi voltam, mi sül majd ki belőle, és mennyire fog neked tetszeni. :D

    Kedvelés

    1. nálunk kötelező a két félév filó, plusz vannak egyéb társadalomtudományi tárgyak is, csak nekem azok kreditbeszámítással letudva, így marad a reál része @=) maga a szakom tehát interdiszciplináris, mindössze a sors hozta úgy, hogy nekem a számos-képletes-sportos téma jut, amit nem is bánok. (szeretnék még bölcsész cuccokat tanulni, de olyat inkább nem, ami egyszer már volt @=P)

      a pszichológiás-biológiás mondatod nagyon tetszik, kevesen jutnak el eddig a felismerésig!

      haha, köszi. pedig néha eszembe jut, hogy ó, már megint a sulival jövök, még a végén megunjátok @;D

      Kedvelés

    1. de érdekes, ezzel a szemlélettel még nem is találkoztam! mindenesetre úgy gondolom, hogy ma már nem egyetemesen elfogadott nézőpont létezik az ilyen kérdésekben, hanem többféle, együtt, párhuzamosan, és ki-ki dönthet, kutatóként melyiket támogatja.

      Kedvelés

  2. Kiszámolom az összes részecskéd röppályáját, ha te előbb ideteremtesz egy rózsaszín, ugrókötelező mamutot (a sima mamut túl könnyű, tekintve, hogy már majdnem összeklónozták, de aztán lemondtak róla). A “képletek” üzenete körülbelül az, hogy a természetet nem érdekli a véleményünk, miattunk/a kedvünkért nem fogja megszegni a termodinamika x. tételét. Egyébként az alapgondolatot jobban is kifejthetnéd, ha gondolod. Pl. hogy a szellemednek a viselkedésére vajon nincs semmi törvényszerűség, esetleg nem csak simán “olyan bonyolult, hogy nem lehet kiszámítani”?

    Kedvelés

    1. a természeti törvények is tele vannak kitételekkel is kivételekkel, sőt egész elméletek / szemléletek cáfolódnak meg.

      “viselkedése” szerintem max az egómnak van, a szellememnek inkább “eredendő természete”, s inkább magától értetődő, mintsem bonyolult. egyedül reáltudományi szemszögből tekinthető bonyolultnak, mert képletekkel nehézkesen vagy sehogy sem írható le – de az nem az én szemszögem, tehát miért is szopódnék vele?

      Kedvelés

      1. Amit az ember állapít meg, az megcáfolódhat, és vannak ismeretlen területek. De a világ törvényei alatt itt nem az ember által megfogalmazottakat értem, hanem amik ténylegesen vannak.

        Kedvelés

        1. jogos. de “ténylegesnek” csak az objektív valóság minősül, nem? én azzal nem is nagyon foglalkozom, elvagyok a saját szubjektívemmel. esetleg te ezzel kapcsolatban jutottál már valamire?

          Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s