Miért éppen humánkineziológia?

Megvan az a vicc, amikor a bölcsész elmegy anatómiát, biokémiát meg kardiorespiratorikus rehabilitációt tanulni? És az, amikor a tesiórák legpancserebb résztvevőjéből sporttudományi szakember válik? Ha eddig egyiket sem ismerted, most már fogod, mert szeptemberben indulok humánkineziológiát hallgatni.

Marha jó kérdés, mi visz rá egy munkáját szenvedélyesen szerető embert arra, hogy időt, energiát és pénzt nem kímélve belevágjon valami tök másba is. Miért nem tud megülni a seggén? Miért hajtja járatlan utakra az örök megismerés csillapíthatatlan vágya, és miért hasít belé egyik napról a másikra a már-már abszurd „nekem ez kell!” érzés? Fogalmam sincs. Sokat töprengtem rajta pedig.

Január óta töprengek én, amikor is egy délutánon valami azt súgta, hogy nézzem meg az induló képzések listáját a Felvin.

Rég jártam már arrafelé, és ezalatt éveket kell érteni. Az aktuális szakok leírása területenkénti bontásban szerepel; a társadalomtudományokon meg a bölcsészeten kívül még egyetlen kattintás erejéig sem nézelődtem soha az életben.

A karszőr nem feltétel. | Fotó: centromedicoquintero.cl
A karszőr nem feltétel. | Fotó: centromedicoquintero.cl

Ezúttal viszont a „Sporttudományok” szón akadt meg a szemem, azon belül pedig a „humánkineziológia” kifejezésen. Megszoktam már, hogy erős és határozott intuícióim vannak, ám a helyzetet ezzel együtt is meredeknek éreztem.

Másodpercek alatt történt az egész: az egyik pillanatban még a puszta létezéséről sem tudtam, a másikban pedig már magamnak akartam. Ijesztő erővel csapott le rám a felismerés, hogy olyasmi történik velem, amit józan ésszel képtelenség megmagyarázni. Szerelem első látásra egy egyetemi szakkal – hát miféle agymenés ez, baszki?

Oda is telepedett az egyik vállamra a kisördög, hogy a kétjegyű számokat is guglival összeadó buksim ugyan mihez fog egy matematika vagy biometria vizsga alkalmával kezdeni, s vajon mennyire rajong majd a belgyógyászatért vagy a patológiáért a gyermekként enyhén hipochonder elmém.

„Ez a szak minden, ami nem én vagyok” – súgta az ördögöcske, akinek a másik vállamon termő angyal javította ki a mondatát múlt idejűre. „Ami nem én voltam. De lehetek!” – mosolygott a glóriás derűsen. Érdekes, hiába tartott hónapokig ez a belső párbeszéd, a döntés tulajdonképpen már a nulladik pillanatban megszületett. Tudtam, hogy jelentkezni fogok. Tudtam, hogy irgalmatlanul sok felvételi pontom lesz.

És azt is tudtam, hogy alkalmassági vizsgára kell majd mennem abba az intézménybe, amit szeptembertől hivatalosan is Testnevelési Egyetemnek hívnak – nekem, aki gyerekként szó szerint bukdácsolt a másoknak önfeledt hancúrozást jelentő tantárgyból, kamaszként pedig saját méltóságának megőrzése érdekében inkább felmentésért folyamodott.

De miért hagyjam, hogy néhány múltbéli sérelem vagy nagyon is jelenbéli sztereotípia korlátozzon? Miért ne örüljek szívből és büszkén a ténynek, hogy az év végi kettesért felülésező, csöppet kárörvendő osztálytársakkal körülállt csemetéből erős, izmos, sportkedvelő felnőtt lett?

Miért bélyegezzem magamat bölcsésznek, miért fordítsam csak egyféle ismeretanyag felé a fejemet? És miért ne éljek a negyedik diplomát jelentő továbbtanulás lehetőségével, ha a szeretett munkámat ugyanúgy folytathatom mellette? Adott a „maradok, aki vagyok” biztonsága, egyszersmind a „több leszek” izgalma is.

Csak ehhez el kellett engednem a „maradok, aki voltam” kicsinyességét. Megengedni magamnak a fejlődést. Biztos baromi kényelmes lett volna egy egész életet gyengécske testben és a szavak világában tengetni. A baj csak az, hogy a kényelem nem az én asztalom: elkezd tőle a valagam viszketni. Most például szinte követeli, hogy üljek be vele több tucat olyan előadásra, amilyenen nem jártam még sohasem. Hogy ugorjak fejest a természettudományokba is, melyeknek a neve eddig számomra szitokszóval ért fel.

És vállaljak sorsközösséget egy olyan kifejezéssel, amit valószínűleg egész életemben magyaráznom kell. Ha a szüleim újságolják majd a szomszédoknak, mit tanul újabban a gyerek, a „humánkineziológia” elhangzása után garantált egy félős zsebkendőnyújtás kíséretében rebegett „egészségetekre”.

A görög „kinein”, azaz „mozog” igéből képzett főnév az emberi mozgás tanulmányozására épülő tudományt jelöli, mely többféle területről is merít, tehát interdiszciplináris. Röviden szólva olyan szakember leszek, aki az orvosoktól, az edzőktől és a dietetikusoktól merített ismeretanyaggal felvértezve tud segíteni a rehabilitációra szoruló betegek gondozásában, a sportolók teljesítményének növelésében, a hiteles életmódtanácsok osztogatásában.

Még rövidebben pedig ott leszek a kerekesszékes Pista bácsinak, hogy egyetlen izom se satnyuljon el a lábában, és ott leszek Mancikának, aki húsz kilót szeretne fogyni, de közben fáj a bokája. S végre-végre tudni fogom, mi zajlik bennem, amikor például futok vagy jókat eszem – sejtről sejtre, anyagi szinten.

Az egészségügyi témák több mint három éve settenkedtek az életembe: lelkesen írom, fordítom és szerkesztem az erről szóló szövegeket. Könnyebb a lelkemnek, ha egyelőre félreteszem a gyógyítói-segítői felelősséget, és azt mondom, hogy csupán szakértőként szeretném szignálni az ilyeneket. Bőven ráérek belerázódni a szerepbe, amihez egyszerre dukál sportmelltartó és fehér köpeny.


Még több cikk:

22 Comments

  1. Hű, annyi mindent akartam mondani, de most szinte semmi sem jut az eszembe. Nagyon örülök neked, irigylésre méltó a bátorságod és a kitartásod, példát vehetne rólad mindenki :)

    Kedvelés

      1. Megleptelek? hehe, mostanság én is nagyon sokszor meglepődöm magamon :D amúgy meg szerintem inkább dicséretes, hogy kilépve a saját komfortzónádból kipróbálsz (és valószínűleg végig is csinálsz) egy olyan dolgot, amit sose hittél volna, és mindezt önerőből, saját költségeken, nem törődve mások véleményével. És pont emiatt a felfogás miatt tartasz itt, ahol most vagy, sikeres emberként x számú elismeréssel a zsebedben. A legtöbb ember pedig pont azért sikertelen, mert nem elég bátor és kitartó, nem mer kilépni a saját kényelmes világából.

        Kedvelés

        1. most itt ülök egy rózsaszín párducos pizsiben mezítláb és xd fejjel, hát ez óriási @XD főleg, mivel nagyon hosszú ideig komfortzónás voltam, de akkor persze nem is tudtam róla… megmondom őszintén, a mindennapokban nem mindig könnyű a saját makacsságommal együtt élni – távlatból nézve viszont mindig kiderül, hogy megéri. plusz az ilyen kommentből döbbenek rá, mint a tiéd.

          érdekes egyébként, hogy valaki viszonylag szűk mozgástéren belül is meg tudja élni a teljességet, nekem meg örök fájdalom, hogy nem lehetek egyszerre legalább két helyen o.O

          Kedvelés

      1. Gratulálok!!! Épp ma néztem ki magamnak ezt a szakot, kérdezhetek?:)))
        1) hogy lett ennyi a pontod? Érettségi 2 jegyéből duplázva?
        2) alkalmassági hogy volt? Úszás?
        Köszi

        Kedvelés

        1. köszi! kérdezz csak, persze.
          1) igen, úgy. angol 100%-os emelt szintű 5-ös (nyelvvizsgával váltottam ki anno) + asszem 96%-os magyar duplázva + német középfokú nyelvvizsga + eszperantó középfokú.
          2) jaja, 2×50 m úszás, de majdnem megfulladtam, mert olyan iszonyat koncentrációban nem bírom a klórt. itt írtam az esetről, brr.

          Kedvelés

  2. Gratulálok kedves Tempty! A humánkineziológus képzéssel kapcsolatban keresgéltem es az oldaladra bukkantam. Orulok neki , mert nagyon tetszenek az őszinte cikkeid, bejegyzeseid. Szeretném megkérdezni, milyennek találod a szakot lassan beleérve a vizsgaidőszakba? Üdv

    Kedvelés

    1. köszönöm szépen! a vizsgaidőszak már tart a levelezősöknek, tehát benne vagyok a sűrűjében. a képzés nagyjából azt nyújtja, amit vártam. mivel interdiszciplináris tudományterületről van szó, a tárgyak listája vegyes felvágott, de ennek is adott a maga szépsége @=)

      akár e-mailben is szívesen válaszolok bármilyen kérdésedre.

      Kedvelés

  3. Szia! A humánkineziológus képzéssel kapcsolatban keresgéltem amikor a cikkedre találtam. Nagyon tetszik és gratulálok.
    Én most állok továbbtanulás előtt és mindenfelé keresgélek. Nagyon szeretek sportolni és nagyon felkeltette az érdeklődésemet ez a szak.
    Azt szeretném kérdezni,hogy milyennek találod? Nem bántad meg hogy belevágtál?
    köszönöm előre is :)

    Kedvelés

    1. szia, köszi :) nem bántam meg, de ha egytől százig terjedő skálán kellene értékelni, hogy az első év mennyire felelt meg a szerintem reális, előtte több suliban és szakon edződött elvárásaimnak, húsz pontnál többet nem adnék…

      Kedvelés

  4. Szia Tempty! : ) Én is hasonló cipőben járok, mint az előttem szólók. Felkeltette érdeklődésemet a szak és rengeteg kérdés merült fel bennem. Válaszolnál rájuk, kérlek? Bízom az őszinteségedben.
    Hogy látod, mennyire kelendő ez a szakma? Van értéke a munkapiacon? Csak úgy érdemes belefogni, ha az ember több lábon áll?
    Válaszaidat köszönöm! ( :

    Kedvelés

    1. szia. köszönöm, hogy bízol az őszinteségemben – ennek örömére meg is kapod :D
      1. ez a szakma nálunk még nem létezik, így értéke sincs a munkaerőpiacon. egy viszonylag jól hangzó valami, amiből azt hozod ki, amit tudsz és szeretnél.
      2. nem feltétlenül, mert mindennek ellenére érezheted úgy, hogy neked ez és csakis ez a tuti. (a kommunikáció szakkal pontosan ezt éltem meg.)

      Kedvelés

  5. Szia.
    Erdeklodni szeretnek, milyennek talalod a szakot eddig?
    Milyenek a targyak? A tanarok?
    Milyen elhelyezkedesi lehetosegeket latsz? Milyen varhato fizetesekkel lehet majd szamolni?

    Rengeteg kerdes merult fel bennem. Most szeptemberben szeretnem elkezdeni a szakot.

    Tudunk privatban beszelgetni? Nagy segitseg lenne barmilyen informacio.

    Koszonom elore is.
    Kriszti

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s