Szepesi Niki, a férfiak… és én

Szepesi Nikolett könyvében hetvenszer fordul elő a „baszás” szó valamilyen formája. Semmi álszenteskedés, semmi sallang. Csak a lényeg – tetszetős narratívával, kiforrott stílusban. A szétfikázott szennykötet meglepett, lenyűgözött és elgondolkodtatott. Ha mindenki, aki ma írónak tartja magát, legalább ilyet tudna letenni az asztalra, az emberek még lopott ötperceikben is olvasnának. Vagy éppen basznának.

Az „Én, a szexmániás” című kötet sarkaiból forgatta ki a sportolók és a celebek világát. No, meg persze a közvéleményt is. Egy farokról farokra pattanó leányzó történetére mindenki kíváncsi, mert ezt a viselkedésformát nem szokás nyilvánosan felvállalni. A testiség forradalma látszólag végbement a múlt században, a valóságban viszont prűdek vagyunk szinte mindannyian.

Az Ulpius-ház kiadó a hazai neohippi mozgalom élharcosaként szerencsére nemcsak a súlyosan félrefordított Ötven árnyalat trilógiát szabadította ránk, hanem a nálam csupán másfél esztendővel idősebb hátúszó művét is, amelyhez szabadosságot hirdető műanyag karkötőket mellékel ajándék gyanánt. Ez aztán a kultúrmisszió, úgy ám!

Két alternatíva? | Fotó: facebook.com/SzepesiNikolettUlpius
Két alternatíva? | Fotó: facebook.com/SzepesiNikolettUlpius

„Irigyelsz? Mert irigyelhetsz a sportsikereimért, az olimpiákon való részvételért, a bajnoki aranyakért és a sok felejthetetlen baszásért” – közölte velem, az olvasóval Niki. Egy percig sem volt kérdéses számomra ugyanis, hogy ezt a könyvet el akarom olvasni. Miért? Jó kérdés. Szepesi kisasszony olyan teremtés, aki ha összemosolyog egy hímneművel, képes szavak nélkül lefixálni a természet legösztönösebb cselekvését. Bejössz, bejövök, kamatyolunk, kész. Ennyi az egész. Nincsenek szabályok, korlátok, elvárások, satöbbi. És tetszik, nem tetszik, már bulvármagazinokban közölt szövegrészletek alapján be kellett látnom: ha ő az egyik véglet, akkor én vagyok a másik. Vigyázat, coming out következik!

Bamba vagy fapina? Úgy mondom magamban, „férfivak”. Nem veszem észre ugyanis a másik nem jelzéseit. Már ha vannak. Mivel ugye nem veszem észre őket, előfordulhat, hogy nincsenek is. Sőt, a sajátjaimat sem észlelem, mert a kommunikációm mindenkivel egyformán nyílt, nyers és keresetlen. A csábítás művészete számomra valószerűtlen eszme. Az a fajta lány vagyok, akivel lassan, tagoltan, s egyértelműen kell közölni, hogy hé, fölkeltetted az érdeklődésemet. Akkor a homlokom közepéig vándorol a szemöldököm, a vállamig az állam, és visszakérdezek a számból éppen kieső rágógumi után kapva: „ne már, komolyan?”

Majd átfut az agyamon a dilemma, hogy akkor most mi az eget csináljak. A „fel a szoknyát, le a bugyit” tanácsok özönlése előtt zárójelben megjegyezném: a neten megtalálsz a párkapcsolati témájú cikkek wannabe-császáraként. Álmomból felrázva is negyedóra alatt tolok egy „10 jel, hogy tutira bejön neked” és társait. Kívülállóként tudom, látom, milyen egy flört, egy kezdeményezés vagy egy randi. Ha viszont valaki gyanúsan hunyorít rám az utcán, rögtön felmerül bennem a kérdés: talán villamos ment a szemedbe, apukám? A bé alternatíva szerint lent van a sliccem, vagy leszart egy madár, utolsóként pedig szexbombát valószínűsítek a hátam mögé.

Akinek nem biztos, hogy kilóg bármelyik testrésze is. Talán „csak” olyan, mint Szepesi Niki: minden porcikájából sugárzik, mi mindent kész adni és kapni. „Én a magam örömére baszok, nem pénzért” – jelenti ki, egy csapásra letépve a kurvaság bélyegét. Könyve őszintén beavatott egy másfajta nőiesség lélektanába, s ezt szívből köszönöm neki.


Még több cikk:

14 Comments

  1. Kíváncsi lennék, hogy hány vallomást kaptál a megjelenés óta, hogy ‘hé, fölkeltetted az érdeklődésemet’ :D Ha tisztában lennél magaddal inkább az lenne a kérdés, kiét nem kelted fel. Csak úgy szólok.

    Kedvelés

  2. Mint férfivak sorstársam, aki képtelen jeleket olvasni és küldeni, nagyon gratulálok a bátor coming-outhoz! Olyan társadalomban élünk, ahol ezt nehezebb felvállalni, mint azt, ha valaki több brét fog, mint kilincset. Tegyük hozzá, őket is jogtalanul kurvázzák, pedig csak élvezik a kötetlen szexet.

    Apropó, élvezés. Volt, hogy azt hittem, aszex vagyok, aztán persze kiderült, hogy hiányzik és kell azért az élvezet, csak megfelelő partner kell hozzá (vagy semmilyen, haha). Mindenesetre a legeslegnagyobb bátorságra az aszexuálisként comingoutoló honfitársainknak van szüksége: most nagyjából ők vannak olyan helyzetben, mint 100 éve homoszexuális embertársaink:
    http://www.nokert.hu/index.php/lmbtqia/lgbt/1205-egy-aszexualis-nyilt-levele-a-budapest-pride-szervezinek

    Én ekvalista vagyok, azt mondd: amíg másnak nem ártunk, és lehetőleg magunknak sem, mindenki tegye azt, amit a teste-lelke-szelleme diktál. A pedofília, a nekrofília és a zoofília épp azért elítélhető, mert a gyereknek, a halottnak vagy az állatnak nincs beleegyezési joga/lehetősége, és ugyanez vonatkozik bármilyen erőszakos cselekedetre is. Minden más magatartás azonban teljesen oké, beleértve a promiszkuitást és a csoportos mókákat is, éppúgy, mint a teljes absztinenciát.

    (Ja, hogy van köztük olyan, ami nem belső űrt tölt ki, és menekülésként, bizonyításként funkcionál, függőséggel jár? Nos, valóban, de ne a társadalom szabja meg a kereteket az egyénnek, hanem majd mindenki feldolgozza a maga problémáit, ha megérett rá. Kényszerítéssel, erőszakkal az nem megy)

    Kedvelés

    1. köszönöm <3 azért a kommented sem kispályás coming out, mert a népglossy-k kiskorom óta a "11 éves korod után illik naponta 3x félájultra ujjazni magad" irányvonalat képviselik. (a többieknek: nem a médiát hibáztatom, mégmielőtt… csak keresleti oldalról lep meg, mekkora igény van erre.)
      az aszexuális lány levelében ez a mondat számomra epic wtf:
      “az emberek több okból szexelnek, és a szexuális vonzalom csak egyike ezeknek”
      próbálom felfogni, egyelőre nem megy. ha nem érez vonzalmat, minek hagyja begyömszölni?
      a promiszkuitásnak amúgy ad egy pofont a hujber-ügy, lesz itt ítélkezés keményen.

      Kedvelés

      1. Oh, well, a kérdésre válaszolva, az okok:
        1. mert szerelmes, és adni akar magából
        2. mert meg akar felelni a szerelmének, hiszen szereti
        3. mert erős a társadalmi nyomás, tehát eszmélete óta arról hall és olvas, h dugj, élvezz ezerrel
        4. mert nincs asexual awareness Magyarországon, és a világban sem igazán, tehát betegnek érzi magát, nem orientáció-tudta van, mint egy meleg embertestvérünknek..

        Asszem, mindegyik erős indok önmagában véve is.

        Épp ezért, az aszexeket durvábban elnyomott kisebbségnek érzem, mint at homóerotikus embertesókat.

        Ismétlem, nem kérdés, h mi az oka, honnan jön: tény, hogy van, és rémes, amit átélhetnek.

        Kedvelés

        1. valamiért úgy képzeltem, h aki eljut az aszex mivolt felismeréséig, személyiségfejlődésben túlhaladta az utolsó 3 indokot, és az elsőt is részben a maga lelki örömére valósítja meg. ööö, talán tévedtem. viszont szívesen dumálnék egy aszexszel, az tuti.

          Kedvelés

          1. Igen, de gondolom, hosszú évek, évtizedek munkája, amíg eljut. Mert homoszexualitásról hallasz, sőt: szinte divatos, de aszexualitásról nem, a guli is aláhúzza. És ez megmagyaráz mindent.

            Igen, én is nagyon szorítok nekik.

            Kedvelés

    2. Vannak “nővak” férfiak, akiket balfasznak hívunk egymás között, mivel valószínűsíthetően nem fog reprodukálódni, de nők esetében szerintem nem akkora gáz. Amúgy Szepesi kisasszony ribancozóival csak akkor értek egyet, ha a csóró törölközős fiúkkal is közösült, nem csak celebekkel, és vastag pénztárcájú sportolókkal meg üzletemberekkel, ergo nem tett különbséget férfitársaim közt társadalmi megítélésük vagy anyagi jólétük alapján.
      De hadd kérdezzek valamit. Ekvalistának vallod magad.
      Tehát, ha teszem azt egy haldokló felajánlja a testét közösülés céljára egy nekrofilnak, akkor az teljesen egészséges nemi aktus a kettőjük közt? Nevezhetjük nekroszexuálisnak az ilyen embert ugye? Ugyan olyan egészséges mint az egyneműek nemi kapcsolata. Vagy.
      Egy nagyon okos csimpánz jelnyelven párosodásra invitálja gondozóját, akinek ilyen irányú hajlamai vannak. Tegyük fel az belemegy, akkor az is teljesen normális nemde?
      A társadalom meg prűd és elmaradott. De igazad van. Minden ember aki átlépte a büntethetőség korhatárát, henteregjen fűvel-fával ha az neki jól esik.
      Szeretkezz ne háborúzz!
      Peace, Love and Happiness

      Kedvelés

      1. életben lévő férfiak és nők közti viszonyról volt szó feljebb tudtommal, de javíts ki, ha tévedek o.O de ha már érdemi reakciót vársz, a nekrótól behányok, a csimpánzokat meg nem bírom, úgyhogy felőlem tolhatják őket elölről-hátulról. más állatot viszont sajnálnék, na.

        Kedvelés

  3. Kurvának azért mondják ezt a lányt, mert sok faszival feküdt le. Ez most nem tűnik valami nagyon értelmes mondatnak, de nézzük meg mit is jelent. A szexről 99,9%-ban a nők döntenek. Mikor, kivel, hol, hogyan, stb. Ha lemegy egy nem túl szép lány, bárhova, ott is talál majd egy rakás faszit, aki belerakná a farkát. Mivel ez ilyen egyszerű, ezért nincs is nagy értéke annak, aki így viselkedik. Ha ugyanezt egy férfi csinálja akkor ő macho lesz, mert sokkal nehezebb a dolga. Nem elég, ha csak kiteszi a farkát. Ott azért van némi teljesítmény is, amit ráadásul az összes többi pasi irigyel, de el is ismeri, a nőket pedig vonzza. Viszont milyen teljesítményt lehet elismerni abban, hogy egy nő szétteszi a lábát és mindig lesz olyan, aki megdugja? Ezt a nőt a férfiak nagy része nem becsüli, nőtársai lenézik, ezért kapja a kurva jelzőt. Meg persze a női lenézés mögött az is van, hogy féltik tőlük a saját pasijaikat.
    Azok a nők, akik pozitívan nyilatkoznak erről a viselkedésről mit szólnak majd akkor ha a pasijukra vet majd szemet egyszer egy hasonló nő?
    Nekem egyébként nincs bajom azzal, ha egy nő élvezi a szenvedélyt, az egy éjszakás dugásokat, és hajtja a vére. De az a nő vajon milyen lesz majd anyának, feleségnek? Lesz kutyából szalonna?
    A férfiakat hajtja a tesztoszteron, de a nőm legyen már nő és ne egy tesztoszteron hajtotta kurva.

    Kedvelés

    1. az utolsó mondatod annyira alaptalanul előítéletes, h elment a kedvem a többire való reagálástól. ha a férfi- és apaszerepet ennyire külön tudod választani tudatilag, akkor az női és anyaszerepet miért nem? egy puncivadász lehet jó apa, de aki szereti a farkakat, nem lehet jó anya? cöcöcö.

      Kedvelés

  4. Ez az, a sztori, és a Szürke ötven árnyalata az, ami teljesen hidegen hagy. Még belekukkantós, perverz kukkolós módon is. Hogy az ilyen embereket a szerző milyen szóval illeti, az ő dolga, nem villanyoznak fel az olyan kitárulkozós történetek, ahol intimitás helyett puszta baszás van. Mindenki másra vágyik, mástól elégedett. Ő ettől, én mástól, ettől még megférünk egymás mellett. Olvasótábora biztos akad bőven, az én személyem nélkül is.
    És nem, nem irigylem :) Irigykedni szánalmas tulajdonság. Amennyi energiát néha sokan irigykedésbe fektetnek, azt a maguk önmegvalósítására fordíthatnák.

    Férfivakság: jó szó :) Nem tudom, hogy mielőtt tartós párkapcsolatba kezdtem, hogyan működött ez nálam, de szerintem sügér vagyok a kifinomult jelzésekhez.

    Kedvelés

    1. ízlések és pofonok, de a szürke és eközött nem sok hasonlóság van @=) a testi meg a lelki kitárulkozás pedig összefügg ugyebár, és a fejlettség bizonyos szintjén az első teljesen egyenlő a másodikkal.
      egyébként becsülendő, h negatív jelző nélkül határoltad el magad a neked nem tetsző dolgoktól – sokan hajlamosak az ismeretlen fikázására, pedig az ugye minden alaptalan. (az “olvastam és szar volt” már nem alaptalan.)
      a férfivakság pedig párkapcsolatban már tökmindegy, sőt: talán még előny is!

      Kedvelés

      1. Rémlik valami ismerőseim révén, hogy témáját tekintve tényleg nem egyről szól a két könyv, csak a testiség miatt hoztam fel. Nem biztos, hogy a két legmegfelelőbb könyvet tettem egymás mellé :)

        Aszexualitás: hogy ez most a szinkronicitás számlájára írható-e, vagy sem, de nagyon sokáig, durván az utolsó fél évvel ezelőttig – és most töltöm lassan a 31-et – meg voltam győződve arról, hogy aszex vagyok, és pontosan arra ébredtem rá, amire Eszter: a megfelelő személy mellett tudtam csak kinyílni. A feloldódási folyamat még mindig tart, nem egyik napról a másikra vetkőzöm le a múltamat. Én a lefekvésig el se jutottam, mert nem is érdekelt az egész, nem voltam rá kíváncsi, nem vonzott a kipróbálása – egyébként se úgy állok a testiséghez, hogy ez olyasmi, mint kipróbálni kísérletképpen valamit és húzni egy strigulát, ez is megvolt -, és nem teremtődött olyan helyzet, hogy vágy nélkül beadjam a derekam.

        Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s