Merida, a szingli Disney-hercegnő

Hol vannak már a klasszikus királyi sarj lánykák, akik egy kiadós megmentésért cserébe örömmel adják kezüket a fehér lovon érkező, jóképű idegennek? A „Merida, a bátor” című modern mesében a hapsik iszonyúan nyomik, de ez nem baj, mert a főhős úgyis független akar maradni.

A legújabb Disney-Pixar animációs film címszereplője – akinek nevét csak a leleményes álomgyári fordítók csempészték bele a címbe, mely eredetileg „Bátor” lenne – nem egy királykisasszonyos szépség. Oroszlánszerű, vörös, göndör sörénye és hatalmasra rajzolt kék szeme mégis bájossá teszi. Így könnyebben elhisszük neki, hogy erős, céltudatos, vagány személyiség, s nem mellesleg tele van a töke a hercegnői teendőkkel. Szépítkezés, szavalás meg illemtan helyett inkább lovaglással, íjászattal és hegymászással töltené az idejét. Bezzeg Csipkerózsika képes volt száz évig mozdulatlanul várni egy kanra, aki életet lehelt belé!

A nyíl már nem Ámoré. | Fotó: slate.com

A Verdáknál és a Pókembernél is közreműködő Mark Andrews, illetve az Egyiptom hercegét jegyző Brenda Chapman alkotta rendezőpáros százperces mozijának alapkérdése, hogy Merida férjhez menjen-e. Mivel nagyon nem akar, ezért előre sejthetően nem is fog, elvégre a hat éven felüliekre belőtt célközönség aligha szeretne kényszerházasságot látni a vásznon. A happy end tehát az úgynevezett szingliség, ami eredetileg csak a harmadik iksz fölött létező fogalom, de találóbb kifejezés híján a bőven húsz alatti Meridára is használhatjuk.

Szó sincs róla, hogy az önfejű, szülei akaratával és a tradíciókkal szembeszegülő hercegnő férfi– vagy kapcsolatellenes lenne: egyszerűen túl fiatalnak tartja magát a feleségszerepre. Korunk körülményeinek megfelelően nem hibáztathatjuk érte, hiszen a mai boldogsághoz a főiskola vagy egyetem elvégzése után néhány év karrierépítés szükséges, így a családalapítás legföljebb csak elszigetelt közösségben reális a tinédzsereknek. Igen ám, csakhogy Merida forradalmi személyisége mellé nem a huszonegyedik század nőinek tekintélyes feladatkupaca társult: az ő dolga annyi, hogy hercegnő legyen, aztán csókolom.

Föl sem merül nála rövid távú célokra épülő önmegvalósítás, azaz tanulás, esetleg munka. Ő csak szabadon akar lovagolni tovább, de nem ám holmi direkt elcseszettre modellezett 3D-s királyi sarj nyergében, hanem simán, a saját patásának hátán, s gondtalanul élni tovább. Ezzel persze semmi gond, viszont ha már szegény lány egyedülállóságának védelmében két napra pucsítós barnamedvévé változtatta a házasság mellett kardoskodó édesanyját, nem ártott volna tisztázni, mi forog pontosan kockán.

Dicséretes tehát, hogy végre Disney-ékhez is eljutott a feminizmus és az emancipáció halovány szikrája. Máskor azonban illene legfiatalabb nézők számára is egyértelművé tenni, hogy milyen belső igénytől vezérelve akar egy mai hercegnő egyedülálló maradni.


Még több cikk:

7 Comments

  1. szerintem túlbonyolítod.
    bár még nem néztem meg a filmet, de azt gondolom, hogy ezt itt nem egy oldschool nőideál kontra feminizmus/emancipáció probléma, hanem egyszerűen egy gyerek kontra felnőtt ellentét. hogy éppen most egy kamaszlánnyal, ez indifferens.
    hogy nagy költőnknek tulajdonított szófordulattal éljek: “Gondolta a fene.”

    Kedvelés

  2. nah, megnéztem.

    maradok az előző véleményemnél. egyszerű, a gyerek nem akar az lenni, amit a szülője ráerőltet történet. kölcsönösen nem figyelnek a másikra, nagy feszültség, döntések a másik nélkül. persze jön a nagy kalamajka, egymásra utaltság, egymás erényeinek felismerése, összeborulás, vége-főcím, könnyek törülgetése, szipogás. ugyanezt a történetet lényegi változtatás nélkül el lehetne mesélni akár egy pékkel és a (mondjuk) szobrászkodni vágyó fiával is. aztán végül kitalálni a cukrásztatot. az, hogy a ráerőltető éppen egy tradicionális királyné, a ráerőltetés csúcsa meg a tradicionális elrendezett házasság, szemben a gyerek (lány létére) lovaglós, nyilazós attitűdjével, csupán díszlet, minden fajta mögöttes tartalom nélkül. Merida egy gyerek(lány), aki felnőttnek érzi magát, de felnőttségből csak a szabadságot látja, a szabadságból fakadó kötelezettségeket már nem. lázadása nem a lány lázadása a tradicionális nőszereppel szemben, hanem a gyermek lázadása a felnőttek világával szemben (amiben a kérőnek odaebrudalt fiúk is támogatják). a történet lezárása (pontosabban félbehagyása) pedig nem az emancipált, önálló Merida királynő képét vetíti előre, hanem a talpraesett, háttérből irányító Merida királynéét valamelyik korábbi kérő oldalán. aki persze majd ugyanúgy rátelepszik a fiára/lányára, mint azt vele tették, csak ő nem a lantpengetést fogja megkövetelni, hanem a lovaglást és az íjászatot.
    mindebben feminizmust és emancipációt látni nem a filmet, hanem a kritika íróját jellemzi.
    Mulan klasszisokkal emancipáltabb, de még talán Pocahontas is.

    Kedvelés

    1. amikor én pocahontast vagy mulant néztem, fogalmam sem volt róla, mi fán terem az emancipáció @=) ebből a filmből pedig egyszerűen minden dimenzióban áradt az önálló, független női eszmény, noha nem szokásom túlanalizálni semmit, főleg nem egy mesét. persze érthető, ha te másként látod, csak mondom: engem szinte felrázott, h pasira várás helyett éppen annak ellenkezője a téma. mert disney-éknél már a kislányoknak is kisfiúk szokták elhozni a boldogságot. merida pedig jócskán tini, legalább 16-17 évesnek gondolom, amikor azért az embernek már vannak vágyai és ösztönei.

      Kedvelés

  3. ja, egyébként kedves, aranyos, kellő mértékben vicces, humoros filmecske. ha mozijegyet nem is, de egy letöltést mindenképpen megér. szerintem.

    Kedvelés

  4. Tempty: szerintem egy 16-17 évesnek sem vágya, hogy megházasodjon, főleg olyannal akit nem is ismer és nem is szerelmes:) És szerintem itt le is van zárva a mindenféle emancipációs téma. Simán csak arról szól, hogy a családnak a gyermekük boldogságának fontosabbnak kéne lenni, mint a formalitásoknak és a merev társadalom által meghatározott normáknak. Ez a lány ezeket a normákat nem bírta. Hát kb. ennyi. Kicsit valóban túl lett bonyolítva a cikk, de hát mindenki mást lát bele. És nem néztem még a filmet,de biztos vagyok benne hogy erről fog szólni.

    Kedvelés

    1. egy pillanatig sem kellett agyalnom rajta, h már a film közben ezek jussanak eszembe, tehát ha bonyolítás történt, bizony nem tudatos szinten ment végbe @=) egyébként meggyőződésem, h minden mesének van konnotatív jelentése, ami sokkal egyértelműbb számomra pl. a verselemzésnél. mert nagyon szép, h a tankönyvek és a magyartanárok xy dolgot magyaráznak bele a költeményekbe, de egy ilyen történetnek van “itt és most” hatása, ami ugyan többnyire nem indít el nagy kérdésekre irányuló eszmefuttatást – ha mégis, annál jobb.

      Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s