Aki pofán rúgta a rendőrkutyát

Előd kiábrándult mindenből, de főleg a közéletből. Elege lett abból, hogy egyre többet kell dolgoznia egyre kevesebb pénzért, miközben a zsidók gazdagodnak, a cigányok bűnöznek, a politikusok hazudnak, a buzik meg felvonulnak. Hát hogy képzelik, miközben az ország és benne az ő sorsa egyre csak hanyatlik?

Elődnek igazából mindegy, melyik szervezet pólóját veszi fel. Éppúgy díszeleghet a mellkasán valami környezetvédő csoport neve, mint önkényuralmi jelképeket használó rendszertagadó párt propagandaszövege. A lényeg, hogy hasonlóan reményvesztett lelkek tanyázzanak körülötte. Olyanok, akikkel már egy összenézésből is megértik egymás baját, s közösen hibáztatják érte a nap aktuális bűnbakját. Bűnbakot pedig könnyű találni, hiszen a fél világ annak kínálkozik.

Méltó ellenfél?

Előd valamennyi jelölt közül a zsidókat utálja a legjobban, mert azoknak állítólag rohadt sok suskájuk van. Igaz, még sosem beszélgetett zsidóval, mert álljon velük szóba a rosszbaj, de a többiek szerint a pájeszos bandához áramlik az összes lóvé, ezért nem árt nyitott szemmel járni. Mióta Előd ezt tudja, rendszeres programjai közé tartozik a szombat délelőtti csúnyán nézés a zsinagóga környékén, illetve két-háromnaponta legalább egy szitkozódó komment a zsido.hu fórumán.

A cigányokat azért szereti gyűlölni, mert nem kell őket keresni. Mindenhol ott vannak, és mindig okot adnak valami jó kis feszültség-levezető atrocitásra. Még csak az orrukat sem muszáj méricskélni, mert a bőrszínük gyakran messziről árulkodik. „Dögölne meg az összes fattyad, teee!” – közölte a múltkor Előd az aluljáróban egy három és fél gyermekes tinivel, aki a habzó szájú, árpádsávos pasas láttán ösztönösen hátrálni kezdett. A lány arcán tükröződő félelem egy pillanatra elhitette Előddel: neki is lehet hatalma mások felett.

A fránya politikusok meg négyévente szépet ígérnek, aztán mindig csak rosszabb lesz. „El kéne zavarni mindet!” – indítványozta a kiábrándultak szövetsége, melynek tagjai bőszen bólogattak a felvetésre. „Vesszen mind! Vesszen a rendszer! Vesszen Trianon! Legyünk megint birodalom!” – ordította egyikük a sokadik sörösüveggel a kezében, majd megtántorodott, s rátámaszkodott Elődre. Ők ketten azóta elválaszthatatlanok lettek. Mindig együtt nézik a híradót, miközben nagyokat köpnek a szőnyegre.

„Hát mi lesz a hazánkból, ha még a genetikai hulladék buzikat is engedik büszkén felvonulgatni?” – tette föl magának a kérdést Előd, amikor a bakancsát fűzte a hetek óta kéjes örömmel tervezgetett „prájdos akció” előtt. Most majd kedvére ordítozhat és hadonászhat! Annyi indulatot elfojt hétköznap, hogy kész örömünnep, ha a szemétláda főnöke helyett gyantázott kis homárok és bajszos leszbik állnak vele szemben.

Előd alaposan felpörgette az idegrendszerét, mire a fiúkkal odaért, így tekintélyt parancsolónak szánt színre lépéséből groteszk rángássorozat lett. Mielőtt azonban rákiabálhatott volna az első útjába kerülő selejtes fartúróra, zsaruk álltak az útjába. „Még nagyobb balhé, ezt szeressük’!” – állapította meg a legjobb barát, akinek legalább olyan erős fizikai támaszra volt szüksége, mint azon a trianonozós éjszakán.

Előd érezte a testében buzgó adrenalint, amitől szöcskeként ugrálva véletlenszerű magánhangzókat küldött a rendőrök felé. Azok integettek és motyogtak valamit, miközben idióta felszerelésükben lépésről lépésre közelebb masíroztak. A kiábrándultak viszont nem szeretnek totojázni, így egyenként ugrottak robotként mozgó osztag elé.

„Vau!” – mondta a szájkosaras kutya igen határozottan, mire Elődben fölment a pumpa. Itt most neki kellene hangoztatni az igazát, erre kioktatja a hatalom szolgáinak vakarcsa? Nem elég, hogy soha senkit sem érdekel a véleménye, most holmi pórázon vezetett bolhazsákkal akarják elcsitítani? Előd a magasba emelte két karját, és belebokszolt a levegőbe, mintha ellenfele olyan magasságban leledzene. Miután rájött, hogy ez nem vezet eredményre, egyetlen szökkenéssel az eb pofájánál termett, s olyan erővel rúgott bele, hogy ő maga is hátratántorodott tőle.

„Látjátok? Így jár, aki fegyelmezni akar engem!” – akarta üzenni a világnak. De inkább elfutott, hiszen a lelke mélyén tudta: az a szerencsétlen németjuhász sikeresebb és boldogabb nála.


Még több cikk:

22 Comments

  1. Az árpádsávosoknak lézer villog a szemük helyén és sugárban ontják a napalmot a világra miközben a szegény cigányok vért pisilve menekülnek előlük és rettegésben élik le életüket büszkén, becsületesen.

    Ugyan hagyjuk már …

    Kedvelés

  2. amitől nekem felfordul a gyomrom, az az, hogy ha erre a baromi bátor, igazmagyar legényre ráugrott volna három rendőr és addig ütik, amíg mozog (amit véleményem szerint szerint simán megérdemelne azért a hőstettért), akkor persze jött volna a zokogás, hogy micsoda rendőri brutalitás, hol a jogállam, meg a demokrácia, amire persze már eleve köpött, amikor kivonult ellentüntetni…

    Kedvelés

    1. szerintem is megérdemelte volna, de valószínűleg semmilyen következménye nem lesz a dolognak @=/ ugyanakkor elég ironikus, h nálunk a demokrácia fogalma kimerül a tüntetgetés elleni tüntetgetésben, illetve annak taglalásában, h a rendőrség miként viszonyul ehhez. éppen ezért nálunk az utcai demonstráció nem véleményközvetítő eszközzé vált, hanem súlytalan vergődéssé. ami elég veszélyes, mert már minimum vandálkodni kell a figyelemfelkeltéshez…

      Kedvelés

  3. nem csak nálunk, mindenhol. a demokrácia egy baromi egyszerű fogalom, amihez baromi súlyos kényszerképzetek társulnak szerte a világban. a demokrácia a hatalom legitimációjának egy formája. annyit és nem többet jelent, hogy a hatalom gyakorlásának joga a néptől származik. azaz nem azért gyakorolja valaki (vagy valakik) a hatalmat, mert a fater (muter, nagyfater, nagymuter stb.) is hatalmat gyakorolt, nem azért, mert minden más jelentkezőt (többé-kevésbé) agyonvert, de nem is azért, mert a hűséges emberei mindenkit lelőnek, aki máshogy gondolja, hanem azért, mert a nép így akarta. ennyi. (és maga a fogalom nem is tartalmazza, hogy ki is a nép, technikailag az is demokrácia, ha csak a legalább 190cm magas, szőke, kék szemű férfiak a nép…)
    ennek aztán vannak alfajtáji, a direkt és a képviseleti, persze van több is, de ez a kettő a fontos.
    az elsődleges gond valahol ott van, hogy az emberek a demokrácia alatt valamiféle “anarchiába hajló mókus-örs” szerű direkt demokráciát álmodnak, miközben (jogilag és ténylegesen is) ez itten képviseleti demokrácia…

    Kedvelés

      1. ez is egy népszerű téveszme. mármint az érdekképviselet. a képviselő nem az érdekeidet képviseli, hanem a szavazatodat. nem azért választasz képviselőt, hogy az érdekeidet képviselje, hanem azért, mert nem tudsz és/vagy akarsz (pl. idő, ismeretanyag hiányában) minden szarról dönteni, ezért átadod a döntés jogát másnak. erről szól a képviseleti demokrácia. mivel technikailag nem kivitelezhető, hogy (országos illetve helyi szinten) hol döntesz te magad, hol meg döntsenek helyetted, ezért a döntési jogot kevés kivételtől eltekintve (ezek a népszavazások) teljes egészében át kell ruháznod és onnantól nincs beleszólásod a döntésbe.
        természetesen érdemes az átruházás előtt mérlegelni, hogy kinek adod a jogot és természetesen itt valaki olyanra fog esni a választásod, aki szerinted neked tetsző dolgokat fog csinálni, de itt jön be a képbe a képviseleti demokrácia legnagyobb paradoxona. ez a paradoxon pedig az, hogy a képviseleti demokrácia politikai szereplőinek (pl. pártoknak, képviselőknek) az elsődleges célja a hatalom megszerzése és megtartása, mivel enélkül semmilyen más cél nem megvalósítható. ebből pedig az is következik, hogy ezen szereplők másodlagos célja (amikkel kampányoltak, ami alapján rájuk bíztad a szavazatodat) simán sérülhetnek, ha az elsődlegesnek ellentmondanak.
        egyébként, mivel egy-egy képviselőt sok ezer ember választ meg. rendkívül valószínűtlen (még normál működés esetén is), hogy van olyan ember, akinek a konkrét érdekeit ténylegesen képviseli. legjobb esetben is csak arra képes, hogy olyan érdekeket képviseljen, ami a többségnek érdeke, de még itt is felmerül, hogy az emberek nem feltétlenül tudják, mi a hosszútávú érdekük…
        értsd: halat adjon, vagy halászni tanítson? ha tanít, azért adjon-e közben halat is? igen, csak kevesebbet? mi legyen azokkal akik nem tudnak megtanulni halászni? és azokkal, aki nem is akarnak? és aki megtanult halászni, attól vegyünk-e el halat annak, aki még nem?

        Kedvelés

        1. naaa, azért az érdekképviseletet mégiscsak arra találták ki, h érdeket képviseljen. persze, nyugodtan lehet – sőt manapság talán már kell is – cinikusan hozzáállni ehhez, de a lényeg az volna, h legalább 1-2 kérdésben úgy érezzem, xy azt mondja, amit én mondanék. márpedig az összes közül 1-2 kérdés tényleg elenyésző, ráadásul a hatalmasoknak is hasznos, mivel ha teszem azt a két utcányira innen lévő park padjainak újrafestésében odafent is egyetértenek velem, közben nyugodtan baszogathatják mondjuk az adórendszert, hiszen lekötik a figyelmem és alapszinten elnyerik a bizalmam. az ijesztő probléma, h már a látszat szintjén sem számít az állampolgári érdek. ezt vajon más, magukat nyugatinak tartó országok is így félredobják a demokrácia harmadik évtizedében? nem hiszem…

          Kedvelés

          1. úgy dobálódzol ezzel az érdekkel, mintha lenne is valami mögötte. mi a te érdeked? mi Magyarország érdeke? meg tudod fogalmazni?

            Kedvelés

          2. a szavazatommal mindenkor a saját érdekeim mellett állnék ki, még akkor is, ha az szembemegy másokéval, ne adjisten a többségével. pl. ha vki olyan (reálisan megvalósítható) adórendszer-módosítást ígérne, ahol nekem mint egyéni vállalkozónak a jelenlegi 70%(!)-ról bármennyivel csökkennének az adó- és járulékterheim, kapásból számíthatna a voksomra, szinte akkor is, ha ideológiailag anarchista-sátánista-mittoménmi. az állnék szót azért írtam feltételes módban, mert eddig sajnos még nem volt rá lehetőségem – úgy értem, nem volt miből választani, hiszen senki sem tekintett kedvezményezett célcsoportnak, mindenki a 14. havi nyugdíjat meg a sokgyerekesek juttatásait hajtogatta, ami finoman szólva hidegen hagy. szóval én a partikuláris érdekek érvényesítésében hiszek, nem pedig vmiféle utópiaszerű közjóban. egyébként jól felhívtad a figyelmet az “érdek” kiüresedésére, ami tényleg fennáll.

            Kedvelés

          3. mi az, hogy reálisan megvalósítható? honnan tudod, hogy az? ha az elvonás csökken, akkor az a pénz hiányozni fog. vagy valahonnan be kell szedni, vagy valamit meg kell nyirbálni. csodák nincsenek. megkérdezed, hogy mi lesz a hiányzó pénzzel, mond rá valamit. még jól is hangzik. de honnan tudod, hogy nem hülyeség?

            Kedvelés

          4. honnan is tudhatnám? vagy elhiszem, vagy nem. az adórendszerrel éppen elég hihetően lehet sakkozni (nem úgy, mint mondjuk az egészségüggyel…), szóval ha azt mondják, h a 4254564 gyerekesek nem kapnak állati nagy kedvezményt, máris megvan a “hiányzó” pénz. a hiány relatív, mivel viszonylag friss, év eleje óta tartó lehúzásról van szó, aminek a nyomán szerintem marhára megerősödött a fekete foglalkoztatás pl. a szakik körében.

            Kedvelés

  4. A Magyaroknak nem való a demokrácia. Olyan, mint gyereket engedni a volán mögé. Viktorka sem lát ki a kormány mögül, ahogy az őt megelőzők sem. Az emberek meg csodálkoznak, hogy szarban a haza. Mi voltunk a legvidámabb barakk mert itt sokkal elnézőbbek voltak, mint máshol. A módszer..khm akarom mondani Rendszerváltáskor, bele lett kulelva az alma közepébe. Azóta is azt nyögjük, miközben az elmúlt években bambult a birkanyáj Ferike és Viktorka, BB, VV, bábszínházára. Közben néha az ember fölriad, “Hö? Ja megint szarabbul élünk…”, és bambul tovább.
    Ide egy generáció hosszúságú diktatúra kéne, de az az igazi. Bár lehet már az sem segítene.

    Kedvelés

    1. köszi, tanultam egy új szót @=) mindenesetre valóságshow máshol is van, szóval nem a média taszít minket politikai öntudatlanságba. egyszerűen zéró közéleti felelősségvállalásra szocializálódtunk, fejünk fölött hozott döntésekhez szoktunk és páratlan érzékkel adjuk nem a megfelelő emberek kezébe a hatalmat. változhat ez? nem tudom. az egymilliomodik bokamegütés után talán.

      Kedvelés

  5. Mit teszel, ha rád uszítanak egy kutyát amit arra képeznek ki, hogy sérülést, fájdalmat okozzon, harcképtelenné tegyen?
    Gyorsabb nálad.

    Kedvelés

      1. egy rám szálló kattant kutyát nyilván habozás nélkül pofán rúgnék, de itt a videón világosan látszik, h egy szerencsétlen pórázon tartott állatról beszélünk, akinek lehetősége sem lett volna támadni, még akkor sem, ha akar…

        Kedvelés

        1. Azért szerintem a kutya mozdulataiból olyan ordibálás közepette nyugodtan hihette azt, hogy felé indul illetve a rendőr elengedheti a pórázt.

          Egyébként lehetősége van támadni, abban a pillanatban hogy a póráz enged, hisz erre képezték.

          (Egyébként aki csak úgy viccből bántalmaz egy ártalmatlan állatot valóban le kellene lőni, viszont ez a helyzet sokkal-sokkal árnyaltabb)

          Kedvelés

          1. nekem a felvételből totálisan úgy tűnik, h a faszi volt magán kívül, nem pedig a kutya. viszont ez mindenki nyilván a saját kis világnézetének szemüvegén át látja. (az én világnézetem itt viszonylag semleges, mert sem az idegbeteg csávónak és a kurvaokos társainak, sem pedig az éppen regnáló perverz hatalmat megtestesítő rendőröknek nem drukkolok. csak a kutyát sajnálom.)

            Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s