Móricka két apukája

Szlovéniában arról népszavaztak vasárnap, hogy megadják-e az örökbefogadás lehetőségét a meleg pároknak. Bár az előrejelzések borítékolták a liberális győzelmet, mégis elutasító társadalmi válasz született. De a voksolók negyvenöt százaléka támogatta az ötletet. Magyarországon vajon milyen eredményt hozna ugyanez?

Egy laza kilencven-tizet saccolnék a nyitottság ellenében, mert mi erre nagyon nem állunk készen. Mikor fogunk? Talán soha. Bennünk mindig az merül föl elsőként, hogy atyaúristen, hát ne legyen már a szerencsétlen gyereknek két apja vagy két anyja. Mert mit látna otthon? Azonos nemű pár fészke merő fertő, amiből hasonlóan eltévelyedett fióka repülhet ki később. Még a végén úgy elszaporodnának a buzik, hogy a vaskalapos irányultságú férfiemberek kénytelenek lennének farral a falnak közlekedni!

„Nézd, anyjuk, hát nem cukkermukker?”

Sokak szerint a homoszexuális kapcsolatokban van valami undorító, valami abnormális, amitől jobb elzárkózni. Nem illik nyíltan vállalni, szemtanúvá avanzsálni az utca tisztalelkű népét, ám még szaftosabb bűn bevonni egy ártatlan csemetét. Hát miért kell szántszándékkal bolygatni a világ rendjét, sőt: csúfot űzni abból, ami a Biblia nevében szent kötelék? Míg a teljes értékű hölgyek és urak nemes célért paráználkodnak, a perverz mihasznák kizárólag egymás szórakoztatására művelnek dolgokat. A szerepeik összekuszálódnak, így nincs joguk ahhoz, hogy porontyot pesztráljanak.

Mintha egy férfi és egy nő kapcsolata magától értetődően ideális körülményeket biztosítana. Amíg van nemi jellegekkel megfelelően fölszerelt apuka és anyuka, megoldható minden probléma. Nem baj, ha az egyikük kibírhatatlanul stresszes, személyiségzavaros, esetleg feszt sakálrészeg, ráadásul a fogantatásnál aligha kérnek IQ-tesztet a sejtek, szóval az ön- és közveszélyes hülyeség reprodukciójának sem szab gátat a természet. A szokványos szülők veszekedhetnek, verekedhetnek, s minden joguk megvan ahhoz, hogy egy működésképtelen kapcsolat mocskában fetrengve útnak indítsanak egy ezer sebből vérző életet.

A nemi minták tényleg annyira értékesek, hogy oltárukon feláldozható az összes többi? Sokkal jobb egy rossz anya, mint két apuci? Létezik-e olyan tudományos kutatás, amely hosszú távon vizsgálta és alátámasztotta a „más” pároknál nevelkedett kicsinyek lelki deformáltságát? Nem csupán a saját előítéleteink fogságában hisszük azt, hogy két boldog, de történetesen azonos nemű ember rossz családi hátteret nyújtana?

Rögtön elképzeljük, miként festene egy szülői értekezleten, ha Móricka előmenetele iránt érdeklődne a kézen fogva érkező Józsi és Béla, viszont senkit sem zavarna, ha valamelyik nebuló „normális” felmenőit láthatóan hidegen hagyná, hogy az övék hány tárgyból áll éppen bukásra.


Még több cikk:

11 Comments

    1. thx. a blogért respect a szerzőknek, de nem lesz egy csöppet kellemetlen később a gyereknek, ha rátalál? vagy ez a kérdés csak az én közép-kelet-európai fejemben fogalmazódott meg?

      Kedvelés

      1. A különböző nemű szülők is csinálnak babanaplót, és ezeknek egy része a nagy számok törvénye alapján vállalhatatlan (a babakakitól és szülők szexuális szokásaiig minden). Ez szerintem teljesen korrekt, semmi olyan, amit ne lehetne később a nagyobbacska gyerek elé tenni.

        Kedvelik 1 személy

        1. pontosítok: én már azért is durci lettem volna a szüleimre, ha ovisként eljut a tudatomig, h a fészbúkjuk az én pucér seggemmel van tele. márpedig csöppet sem reprezentatív mintám szerint nem a szülők egy része, hanem nagy részük tolja így. de hát jónak mondom ugyebár, feledhetetlen a posztod a témában @=P

          ebben a blogban csak az a furcsa, h vadidegenek is tudni fogják a családi felállást. értem én, aki belepillant, hátha toleránsabb lesz, stb., de akkor is: a gyerek állatkerti majomként történő online prezentálásában van számomra vmi visszataszító, akármilyenszexuálisak legyenek is az ősei / nevelői.

          Kedvelés

          1. No jó, de a nem standard papa-mama-gyerekből álló családok is családként jelennek meg társadalom szemében: az oviban, a szülőin, az osztálykiránduláson, a banketten és a gyerek rajzain, beszámolóin keresztül etc. Nyilván rejtőzködni sem lehet örökre.

            Én olvastam egy két mama-egy papa-gyerekek család blogját is, sajnos már nincs meg, tök más miatt töröltek (szar volt a blogter, amit meg is értek, a blogter a legszarabb magyar szolgáltató). A két csaj két hónap különbséggel szült, én azt hinném, hogy a papa tök cikinek érezhette a melóhelyen az apasági szabik rendezését, de… nem, tök simán vállalta, egy átlagos magyar munkahelyen. A gyerekek kiegyensúlyozott kölköknek tűntek.

            Szóval egyértelmű, h a nonstandard családok számára a helyzetük természetes, és ha akarnának sem tudnának úgy viselkedni, mintha nem lenne az. A környezet pedig alapvetően toleránsabb, ha természetesként kezelik az érintettek: fontos, h túlkompenzálás nélkül, és a szülők PDA-ja sem a gyerek óvodájába való…

            Kedvelés

          2. de rejtőzködni és nyilvános blogot vezetni pont a 2 véglet. persze, ilyen kulturált formában tanulságos lehet, h milyen szépen, rendben mennek náluk a dolgok, csak hát nekem mindig a magamutogatás jut erről eszembe.
            sajnálom, h törölték a 2 mama – 1 papásat, bár ez a séma sokkal elfogadhatóbbnak látszik egy férfiközpontú társadalomban, mint a 2 mama – 0 papa. annak, aki 2 nőt dug, szemöldökemelgetés és hátbaveregetés jár másoktól, a buziknak meg agyonverés…

            Kedvelés

          3. Tálalás kérdése, h magamutogatás-e. No meg persze, az említettek közül egyik babanapló sem a leszbikus lét vagy a poligámia szépségei mellett kampányol, hanem szimplán egy család életét mutatja be… és csak a sokadik poszt után jön rá az ember, h nemstandard a família.

            Hááát, és a két mamát még mindig toleránsabban kezeli a nép, mint a két apukát, ugye…

            Kedvelés

          4. Szerintem teljesen eltértetek a témától. Nem a meleg kapcsolatok vállalhatóságáról van szó, hanem a gyerek nevelésről. Úgy gondolom, hegy egy szerető, de megfelelő elvásásokat tartalmazó kapcsolat szükséges egy gyereknek, és ebben nem a nemi indentitás a döntő. Persze azért egy ilyen speciális családban lesznek buktatók, jócskán. Pl.: amikor a gyerek szembesül a közösségben az általános családi viszonyokkal. Aztán ügye a kialakulandó nemi és családi szerepek mikéntje. Nem vagyok benne biztos, hogy a gyermek sérülés mentesen fogg felnőni.

            Kedvelés

          5. jobb egy rossz biológiai anya- / apaminta, mint egy semmilyen? nem tudom, csak kérdezem, mivel a hosszú távú hatásokban egyelőre nem lehetünk biztosak. de ha rajtam múlna, előbb adnék gyereket két harmonikus kapcsolatú hapsi kezébe, mint egy debil párnak.

            Kedvelés

  1. Én simán engedélyezném. SŐT. Támogatnám. Ha elnök lennék, simán örökbeadnám az összes árva roma gyermeket. Két legyet egy csapásra. Nem csak itthon, de külföldre is a meleg párok innen vihetnék őket, amíg ki nem fogy a készlet. Akár hármasával is. Persze arra sincs garancia, hogy az örökbefogadó meleg pár, a kapcsolatok mintaképe. Ugyan úgy lehet ott is az egyik, vagy mindkét fél alkoholista, drogos, erőszakos, ahogy a hidegeknél. Nem jobbak, nem rosszabbak, mások.
    Elnökként beindítanám, a “Fogadj örökbe egy hajléktalant” programot is. :) Aztán jönnének az “Alkalmazz egy munkanélkülit”, és az “Integrálj egy romát” program XD Lehet indulnom kéne a következő választásokon? :)

    Kedvelés

    1. kéne, kéne, de attól tartok, egyszerre legalább 5 ombudsman cipőjének nyomától sajogna a valagad… viszont ha senki sem bizonyítja rád az alkotmányellenességet, látatlanban is garantált az 5%!

      Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s