Minden naiv lakjon jól!

A Való Világ játékosai könnybe lábadt szemekkel bámulták a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány tavalyról megmaradt kampányfilmjét, a tévénézők pedig remegő kézzel nyúltak a telefon után, hogy ismét emelt díjas SMS-ekkel segítsenek a leszakadt társadalmi réteg alultáplált csemetéin.

„Minden üzenet plusz egy kiscsibét vagy kiskacsát jelent a rászoruló családok számára” – mondta a kamerába lassan és affektálva Lilu, hogy még a leghülyébbek is megértsék. Cél az előző széria 177 milliós adománysikerének überelése, persze, egy kis népneveléssel megspékelve. „Tudjuk, hogy mik azok a vitaminok?” – kérdezte egy riadalmat keltően hosszú titulusú vendég a villalakóktól. „Zöööldséég, gyümööölcs” – hangzott Seherezádé büszke válasza.

Egy talicska szar. | Fotó: RTL Klub/Sajtóklub/Schlutt Attila

Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója tanító nénihez méltó türelemmel bólogatott, magyarázott, hiszen tudta: a vele szemben ülő hat emberen kívül talán most milliókat térít helyes útra. Informatív kiselőadásának végeztével a fizetett reklám gyanánt állandóan spáros energiaitalt kortyoló reality-celebek két percen át tudatosan táplálkoztak.

Attila megnézte a konyhában, mennyi pontosan egy felnőtt átlagos sószükséglete, míg Fecó kivett a hűtőből egy paprikát és egy paradicsomot. „Ezt se tudod minden nap megvenni, érted… Ezt tényleg jó, ha meg tudják termelni!” – állapította meg bölcsen a kevésbé tehetős származású apuka.

Az RTL Klub a közönség bukszájából „sok kicsi sokra megy” alapon arra gyűjt, hogy a rászoruló térségek lakói önellátó minigazdaságot hozhassanak létre. Vetőmaggal, állatokkal, ilyesmivel. A kiváló ötletet az alapítvány gazdája, Hegedűs Zsuzsa szociológus jegyzi, aki páratlan észjárású ember lehet, mivel évi 12 millió forintot kap a kormányfőnek adott becses tanácsaiért cserébe. Ezzel önmagában még semmi gond, hiszen minden hatalom busásan megfizeti a hozzá legközelebb álló néhány szakértőt.

Az viszont annál érdekesebb, hogy míg a társadalomtudós a program kilencvenszázalékos hatékonyságával dicsekszik, egyre-másra jelennek meg olyan hírek, amelyek szerint a támogatott családok inkább eladják a szervezettől kapott állatokat. A mélyszegénységben élők legtöbbje képtelen hosszú távon gondolkodni: most hozták azt a jószágot, most kell a pénz kenyérre, mire várjanak?

A Való Világ esti összefoglalóinak fele eközben újra abból áll, hogy az egyébként luxuskörülmények közé zárt résztvevőket kocsival hurcolják az ország egyik végétől a másikig, ahol roppant tartalmas beszélgetéseket folytathatnak a hátrányos helyzetűekkel. Vagy éppen megható videókat nézetnek a jelenlévőkkel a villa melegében, hogy adásba kerülhessen az utánuk következő, csöppet sem irányított diskurzus, amelyből rendszerint kiderül, mennyire megváltoztatja a reménytelennek tűnő életutakat az alapítványtól kapott egyetlen malac. Talán még jobban, mint egy valóságshow-s szereplés.


Még több cikk:

8 Comments

  1. Én ebben a jelenségben két dolgot látok:
    a, vannak mélynyomorban élő emberek, akik készek némi pozitív változásra, és vannak, akik számára még fontosabb a napi három kommersz rövid. Az utóbbiakon sajnos se pénz, se jószág nem segít, ez nyilván elhatározás kérdése (kényszergyógykezelés se létezik). Az előbbieken viszont segíthet az említett program – nyilván nem old meg minden gondot, de ad pár kisebb támpontot, első lépést. Értsd: még mindig jobb ez a típusú segítség, mint a pénzpumpa.
    b, nyilván némiképp hiteltelen a heti 2x részeg, szénhidrát- és cukorzabáló, lustán fekvő villalakó, mint az Egészség Mintaképe, de azért természetesen azt is tudjuk, hogy ez egy szerep: a rendőrös héten sem lettek zsaruk, a katonás héten sem voltak a haza védelmezői, az iskolás hét végén se érettségiztek, a boxolós héten sem lettek profi ökölvivók. Értem én, h a kontraszt itt azért erősebb, mert az eddigi tematikus hetek “játszásiból” mentek, míg itt konkrétan éhezésről, nyomorról és “emberek életének megváltoztatásáról” van szó, drámai képsorokkal és nagy szavakkal. Ugyanakkor úgy látom, az a, pontban felsorolt nem utópisztikus, nem tökéletes, de adott körülmények között még mindig legrealisztikusabb cél érdekében belefér ennyi “népbutítás”. Ha egy X-FAKTOROSRÓL ELHISSZÜK SZOMBAT ESTÉNKÉNT 12 HÉTEN ÁT, HOGY GLAMÚRkirály milliárdos csillag, miközben öltöző nélkül, fűtetlen lyukakban készülődve, sminkes-fodrász nélkül turnézzák körbe az országot a műsor után… akkor a “Sehi és Fecó, az egészség őre” imidzs is belefér, azért, hogy 10-ből 6 családnak legalább egy kicsit jobb legyen.

    Kedvelés

    1. tény, de bennem alapból az van, h emelt díjas hívásokkal / sms-ekkel befolyt pénz sosem nem jut el teljes egészében a címzettekhez. egy kicsit legombol a szolgáltató, egy kicsit maga az alapítvány (tisztelet a kivételnek), vajon mennyi marad?

      a változtatni kész családok valóban megérdemlik a segítséget, de csomó helyen olvastam, h alig kapnak tápot az állatok mellé, s mire a vetőmagból takarmány lehetne, a jószágok rég elpusztultak. +1 tényező, ami fokozza a szkepticizmusom.

      a villalakók egészségőr imidzsével pedig az a bajom, h túljátszott, erőltetett. nagyon látszik, h utasítások eredményeként zajlik. természetesebb párbeszédekre és reakciókra is telne tőlük – sztem úgy több pénzt gyűjthetnének, mint direkt szájbarágással, de ez nyilván nem az ő hibájuk, hanem a műsorkészítőké.

      szóval ezt az egészet ott baszták el, h a kampány túl tömény, túl sok, túl rámenős, túl repetitív. ezért a megszólítottak egyikeként úgy érzem, totál hülyének néznek.

      Kedvelés

  2. Nagyon különböző értékrendeket valló emberek nagyon eltérő igények szerint “laknak jól”. Papírból eldönteni, hogy ki milyen kevés – vagy semmi – bevételt tud felmutatni (vagy elsumákolni?) nagyon nehéz. Tehát “fent” elosztani a cuccot nem egyszerű; helyi szinten már sokkal ésszerűbben működhet a dolog, mert mindenütt aránylag pontosan tudják, hogy melyek azok a családok, ahol mindennapos a szükség… és az előre látás, tervezés, gondoskodás meg a féltés, a holnaptól való félés is. Na, oda való a kiscsirke és a tartós élelmiszer! Jó helyre megy.
    Aztán a léhűtő, semmirekellő családapák és pár felesért magukat “áruló” családanyák reklamálhatnak, hogy ők bizony nem kaptak! Ne is kapjanak. Amíg azt se tudja, jár-e egyáltalán iskolába a gyerek, meg se kérdi éhes-e vagy kapott valahol enni, addig legfeljebb a gyerek(ek) étkezési térítésének van értelme. Bármilyen egyéb – cigire, szeszre váltható – támogatásnak nincs. Vannak jó példák, de az elbírálásnál talán ennek kellene döntő szempontnak lennie.
    Persze ha egy kerítésszaggató kommersz pálinkára hajazó műsorba építenek népnevelő perceket, szerintem szerény lesz a hatásfok is. Mert nem hiteles.

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s