Komolyan kinyírják a kommunikáció szakot?

„A sok hülye legalább nem fog egy értelmetlen szakon vergődni évekig állami pénzen, aztán meg picsogni a munkanélküliség miatt” – gondolhatták néhányan, amikor a legfrissebb hírek szerint nyilvánvalóvá vált, hogy kommunikáció és médiatudomány képzés kizárólag költségtérítéses formában indulhat idén szeptemberben.

Bár az idézett vélemény eléggé sarkított, van benne igazság. Semmi szüksége nincs az országnak évente ikszezer frissen végzett kommunikátorra. Hiába szövi át életünket a média, az állások jelentős hányadát ilyen irányú képzettség nélkül szokás betölteni. Újságnál, tévénél, rádiónál nemigen kérik a diplomát, de ha mégis, akkor csak annyi a lényeg, hogy legyen valamilyen. Legföljebb a „mocskos multik” keresnek kifejezetten kommunikációból kiokosított fiatalokat néha. Ennek ellenére óriási ballépés a kormányzat részéről az alap- és a mesterszak ellehetetlenítése a fizetőképtelenek számára.

Hentesmunka.

Valami rejtélyes oknál fogva a hazai oktatáspolitikában az átmenet nélküli, hirtelen, kapkodós döntéshozatal a divat. Húznak egy vonalat, majd mosolyogva közlik, hogy innentől kezdve szopni fogtok. A kétszintű érettségit meg a bolognai képzést is a szükséges előkészületek nélkül vezették be. És emlékszem, gólyakoromban volt napirenden a tandíjvita, akkor még FER fedőnéven.

Noha magát a tandíjat sosem véltem ördögtől valónak, mégis mélységesen fölháborított, hogy pont nekem kellett volna egy előre megállapított összeget fizetnem – annak pedig semennyit, akit például egy esztendővel, vagy akár csak kilenc hónappal hamarabb dobott le a gólya, s ezáltal felvételije nem a kérdéses tanévre esett.

Roppant indulatosan elleneztem akkor a végül hamvába holt fejlesztési részhozzájárulást, mert szerintem a hallgatók közötti különbségtétel egyetlen jogos alapja az első szemeszter tanulmányi eredménye lehet, semmi más. Ezerből egy, nyilvánvalóan segítségért kiáltó szituációt kivéve a szociális helyzet figyelembe vétele is abszurd, mert a leggazdagabb diákok pókerarccal mutatják az igazolást a tízezres egy főre jutó jövedelemről. A születési dátum pedig még ennyire sem állja meg a helyét etalonként. Megint a feudalizmusban tartunk talán, ahol valaki csupán azért nem juthat hozzá bizonyos kiváltságokhoz, mert rosszkor, rossz helyen vagy rossz lyukból bújt ki?

(A Széll Kálmán Terv már baljóslatú volt, itt részleteztem.)

Létezik, hogy egy tehetséges, elhivatott tizennyolc éves csak azért nem tanulhat állami pénzen kommunikációt 2012-ben, mert az illetékesek most jöttek rá a tömegképzés hátrányaira a társadalomtudományok területén? Tudom, hogy szeretett szakom azért érdemelte ki a „büfé” jelzőt, mert az ott végzettek többsége csak akart egy papírt, és mivel kommunikálni mindenki tud, ez tűnt a legkézenfekvőbbnek. A többszörösen telített munkaerőpiac erre besokallt, s már egyszerűen nem tud mit kezdeni velük.

De hibáztathatóak-e a tinik azért, mert a kor elvárásainak megfelelően egy tökmindegy típusú diplomára vágytak? Tehetnek-e arról, hogy a felsőoktatási intézmények régóta orbitális mennyiségben okádták ki magukból az aktuális módi szerint három, négy vagy éppen öt év múlva sorstársaikat? Elfogadható-e, hogy az átgondolatlan struktúra egy még kevésbé átgondolt keretszám-nullázásba csapjon át, az egyetemek, a főiskolák és a diákok egyöntetű tiltakozását kiváltva?


Még több cikk:

8 Comments

  1. Anno engem is fölvettek egy “büfé” szakra de a sok lógás miatt kiestem a játékból. Igazából én is csak egy diplomát akartam mert azt várták el tőlem, de egy átbulizott nap másnapján a kávé utáni cigizés közben a verandán megvilágosodtam. Kitanulok, valami hiányszakmát – mondtam magamnak. Azóta 7év telt el, nem panaszkodom, jól élek, megvan mindenem. A régi tankörtársak meg van aki még mindig a padot koptatja, van aki birkákat nyír külföldön, és van aki még mindig a szülők pénzéből él. 1 emberről tudok, aki el tudott helyezkedni (protekció nélkül) a diplomájával.
    De a lényeg. Nem CSAK az állam a hibás, hogy ennyi semmirekellőt termel, hanem a szülők, sőt, még maga a diák is.
    Manapság nagyon sok diák, valami trendi irodai állásra vágyik, ahol meresztheti a seggét naphosszat (Tisztelet a kivételnek).
    A még tanulni is lusták töltik fel a szakmunkásképzőket, ezért jó szakemberek sincsenek. Szintén nem CSAK az állam hibája.
    Igenis valamikor húzni kell egy vonalat. Aki pont kiesik miatta a pikszisből az sajnálatos, de ilyen az élet.
    Sokkal több figyelmet és pénzt kéne szentelni az oktatásra, mert ami most itthon folyik az egy nagy 0
    Sajnos.
    A változás szele sem mindig rózsaillatú, szóval akárhogy is, de kevesebb diplomás kell.
    Nekünk nincs pénzünk “III. világbelieket” fizetni az aljamunkáért amit nyugaton a keletiekkel végeztetnek. Még bőven folytathatnám, de inkább hagyjuk, úgysem számít semmit.
    Béke.

    Kedvelés

    1. igen, én is utaltam rá, h a kialakult mentalitás szintén hibás, nemcsak az állam. a megoldás eszközeivel viszont kizárólag a politika tudna rendelkezni. ez a módszer már csak azért sem hatékony, mert aki a keretszámok terelése alapján olyan képzésre megy, ami távol áll tőle, jó eséllyel végzés nélkül pazarol el féléveket. azt meg sajnos nem mondhatjuk egyik pillanatról másikra, h hé, ne nézzétek le a szakmunkásokat, mert úgy is lehet sikeresnek lenni, karriert építeni.

      a mostani intézkedéssel csak máshová lapátolják el ugyanazt a kupac szart…

      Kedvelés

  2. “De hibáztathatóak-e a tinik azért, mert a kor elvárásainak megfelelően egy tökmindegy típusú diplomára vágytak?”

    szerintem igen. persze tudom, hogy a felvételi kicsit korábban van, de pont te érvelsz azzal, nehogy már az számítson, hogy valakit 9 hónappal korábban rakott le a gólya, úgyhogy azt gondolom, igen, legyen képes felelősen dönteni a jövőéről. ha már választójogot kap és abba beleszólhat, hogy ki baszik ki velünk 4 éven keresztül.

    “Tehetnek-e arról, hogy a felsőoktatási intézmények régóta orbitális mennyiségben okádták ki magukból az aktuális módi szerint három, négy vagy éppen öt év múlva sorstársaikat?”

    személyi felelősség természetesen nem állapítható meg, de a kor elvárásainak ők is részei, azaz az egész hazánkat érintő kollektív felelősségben ők is osztoznak. nem olyan régen volt a szociális népszavazás, amiben ha szavazóként nem is, de támogató tömegként ők is részt vettek. akkor kellett volna kicsit gondolkozni és akkor most nem váratlanul kerültek volna a szopóágra.

    “Elfogadható-e, hogy az átgondolatlan struktúra egy még kevésbé átgondolt keretszám-nullázásba csapjon át, az egyetemek, a főiskolák és a diákok egyöntetű tiltakozását kiváltva?”

    ha egy hosszú távon fenntartható, igazságos megoldás került volna terítékre, ezek akkor is tiltakoznának, mert az eddigi kényelmes életüknek mindenképpen vége szakadna. a tiltakozás önmagában semmi jelentőséggel nem bír.

    általánosan egyébként az mondható el, hogy egy felsőoktatási reform bevezetésének türelmi ideje legalább 5 év kellene, hogy legyen, hiszen akkor már a középiskolák kiválasztásánál figyelembe lehetne venni a majdani lehetőségeket. minden ennél rövidebb időtartam esetén többen, kevesebben felpattannak a szopórollerre. ilyen határidővel azonban, a 4 évente esedékes választásokat figyelembe véve, egy reform sem megvalósítható.

    Kedvelés

    1. – szerintem azért nem hibáztathatóak, mert jelen pillanatban jogosan érzik úgy, h diploma nélkül szart sem érhet az életük. azt látják, h a leghülyébbek is továbbtanulnak, illetve az agyat nem igénylő állásokhoz is diplomások tolonganak. a mai magyar munkaerőpiacon h lehet vki versenyképes egy mezei érettségivel?
      – nem tudok olyan népszavazásról, amelynek az eredménye különösebben befolyásolta volna a hallgatók életét… (hacsak nem a tandíjast mondod, de egy olyan sebtében összerántott koncepciót semmiképp sem lehetett elfogadni.)
      – azzal viszont egyetértek (mint ahogy a legvégével is), h bármilyen megszorítás azonnali, reflexszerű tiltakozást vált ki – még akkor is, ha erre semmi szükség.

      Kedvelés

      1. “szerintem azért nem hibáztathatóak, mert jelen pillanatban jogosan érzik úgy, h diploma nélkül szart sem érhet az életük. azt látják, h a leghülyébbek is továbbtanulnak, illetve az agyat nem igénylő állásokhoz is diplomások tolonganak. a mai magyar munkaerőpiacon h lehet vki versenyképes egy mezei érettségivel?”
        egy lépést tegyünk meg hátra és egyből látni fogjuk, hogy egyáltalán nem jogos az érzés. csak, ha túl közelről szemléljük, akkor elkerüli a figyelmünket, hogy nem csak a (gimnáziumi) érettségi és a diploma között lehet választani. persze az ideális az lett volna, ha ezek az emberek többsége már eleve nem gimnáziumba megy, hanem a középszintű szakképzés keretein belül próbálja kamatoztatni tehetségét, de 4 év gimnáziumi seggmeresztés után sem késő szakmát tanulni… csak az persze derogál, úgyhogy fel sem merül, mint alternatíva. ez viszont már egyértelműen az ő hülyeségük.
        ha a mezei érettségit ez értéktelen diplomához hasonlítod, akkor persze a diploma versenyképesebb (már ha van értelme a baromi kicsi és a semmi között különbséget tenni), de ha az értéktelen diplomát egy szakmunkás bizonyítványhoz méred, akkor nagy lesz a te meglepetésed.
        “hacsak nem a tandíjast mondod, de egy olyan sebtében összerántott koncepciót semmiképp sem lehetett elfogadni”
        nem volt az olyan sebtében összerántva, bár a részletek tényleg nem voltak kidolgozva rendesen, de maga az alapkoncepció korrekt volt.

        Kedvelés

        1. – jó, mi tudunk egy lépést tenni hátra, de 18 évesen ez nem olyan egyszerű, amikor minden és mindenki azt szajkózza, h diploma kell… nagyon kevés embernek van olyan személyisége, h tudatosan föl merjen vállalni egy többséggel ennyire szembemenő döntést. (elsősorban a megfogalmazódó kérdések miatt: “lehet-e az álmom, h autószerelő legyek, ha pista, aki bukott matekból, közgazdásznak készül?” – egyébként én is keresztülmentem vmi hasonlón, mert infós közegben jöttem rá, h a komm az utam.)
          – a mérést mindvégig társadalmi megítélésben értettem, nem munkaerőpiacilag vagy pénzben (ezek optimális esetben nem kellene, h elváljanak egymástól, mégis így történt). a szakmunkásokat sajnos ok nélkül kurvára lenézik, tehát nem éppen a legvonzóbb karrierperspektíva.
          – annyiban volt korrekt, h vmilyen formában tandíj kellene, de semmi másban. kb mintha rántott hús reményében szétkapnád az első galambot, ami az erkélyedre repül. megcsinálhatod, csak hát nem túl egészséges.

          Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s