Létezik-e, hogy egy romantikus valóságshow-ban éppen a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján csapják pofán valamelyik hölgyet, ráadásul kétszer? Akár fatális véletlen volt az időzítés, akár orbitális médiahack az egész, a nézők simán bevették.

A helyzet tipikus: féltékenységtől hisztiző csitri, gyenge kommunikációs képességű férfi, parttalan vita, bumm, két kicsi tasli. Legalábbis így vágták össze, sőt, a második legyintést olyan durvának harangozták be, hogy a magyar családok lelki egészségének védelméért csak késő este tették adásba. Szilót, a tettest édesanyjával, Erzsókkal együtt rögvest kizárták a nézettségileg „futottak még” kategóriás ÖsszeEsküvőkből. Az áldozatot, Renikét pedig az ősi női összetartás jelképeként saját muterja ment vigasztalni a rezidenciára.

„Ésakko' mivan?” | Fotó: TV2

„Na, Renáta, hisztiztél, cirkuszoltál, verekedni akartál…” – fújtatott dühösen Erzsók, amikor élőben közölték vele az ítéletet, a szerelmesek pedig egyetértettek abban, hogy „nem is pofon volt”. Késő bánat, a TV2 rég eldöntötte: az erkölcsiség piedesztáljára kell emelnie magát, ha különbözni akar a fertőnek bélyegzett, konkurens Való Világtól. A körülmények a mesterségesen gerjesztett népharaggal együtt követelték a megtorlást, így hát magától értetődő volt a kizárás, illetve a produkció készítőinek elhatárolódása az erőszaktól. De sikerült-e ezzel elérni bármit is?

Néhány bulvárcikket és egy csöppnyi ideiglenes érdeklődést biztosan. Mivel azonban az agresszív pasikat a valóságban nem ilyen könnyű eltávolítani a provokatív bukszák mellől, Szilo és Renike ügye aligha fog össztársadalmi precedensként szolgálni. Már csak azért sem, mert láthatólag egyiküknek sincs problémája a történtekkel. Ezért is furcsa dolog a nőkkel szembeni erőszak: miközben százezrek kampányolnak ellene, az elszenvedők egy részének abszolút nincs baja vele.

Nem, nem azokra gondolok, akik monoklival az arcukon, irtózatos fizikai és lelki fájdalmak közepette tengetik napjaikat, és inkább összeszorított fogakkal tűrnek, minthogy fejest ugorjanak az ismeretlenbe. Nekik, persze, életmentő lehet egy jól kiépített civil szervezeti rendszer a hozzá társuló médiavisszhanggal együtt. Nos, az ÖsszeEsküvők párosának gyermekded veszekedését kísérő hírek pont nem alkalmasak arra, hogy az építő jellegű diskurzus részei legyenek.

Ugyanakkor viszont veszélyesek, mert tipikus példáját mutatják a verni való asszony és az igazát verbálisan kinyilvánítani képtelen hím kapcsolatának, amelynek természetes tartozéka időnként egy-két – akár a most látottaknál sokkal nagyobb – pofon.


Még több cikk: