Zsír dolog a kötelező nyelvvizsga

A felvitelihez szükséges nyelvvizsga, a jelentkezési helyek számának korlátozása, a kevesebb képzési és tudományos normatíva, illetve a kollégiumok, a menzák meg a büfék központi irányítása „kiművelt nemzeti középosztályt” teremt majd a kormány elképzelései szerint.

Az új tervezet 36 milliárd forinttal szűkíti a felsőoktatás büdzséjét, jelentősen visszaszorítva az államilag finanszírozott helyek számát. Ez a tény első látásra kissé ellentmond a fiatal generáció kapcsán említett szaftos közhelyeknek, másodikra viszont könnyen belátható, hogy hiába van szó pontos összegről, az értékelés meglehetősen relatív. „Hülye Fidesz, ez túl sok pénz” – morogja az ellenzéki Dezső. „Hülye kölykök, eddig is csak lebzseltek az iskolában, itt az ideje alájuk rúgni” – dörzsöli tenyerét a hatalomhű Malvin.

A zsiráfmackó tompora alatt.

Mivel a népnek halvány lila gőze sincs róla, mennyi az a 36 milliárd, mi fán terem az ilyen-olyan normatíva, és rosszabb-e a szendvics a más tulajdonú kajáldában, ezért az igencsak kézzelfogható nyelvvizsgakérdés került köznapirendre. Ez ugyanis a hallgatók mumusa, egy utolsó utáni akadály, ami elválasztja őket a hőn áhított diplomától. Jellemző arány, hogy sok suliban mindössze a diákok ötven-hatvan százaléka tudja fölmutatni a bizonyítványt a záróvizsgáig, a többiek pedig – rektori döntéstől függően – talán el sem mehetnek a taláros ceremóniára. A helyzetre sok szót lehet használni, szerintem a „szánalmas” a legmegfelelőbb.

(A Széll Kálmán Terv bölcsészetgyalázása miatt itt nyavalyogtam.)

Mégis mi a jó fenét vár az, aki nyelvvizsga nélkül felvételizik, tudja, hogy így nem végezhet, de nem tesz semmit a megszerzéséért? Vagy hébe-hóba eljár valami tanfolyamra, esetleg magánoktatóhoz, ám a kényszerű részvételtől eltekintve magasról szarik az egészre? Aztán, persze, mindig másra lehet kenni: pancser tanárom volt régen, nem volt időm szavakat magolni két buli között a szorgalmi, és két számonkérés között a vizsgaidőszakban, satöbbi. Ha pedig hatodjára összejön az áhított zöldfedeles papír, kikerül a munkaerőpiacra az olyan tipikus frissen végzett egyén, aki büszkén vési bele önéletrajzába a trófeát, viszont ha külföldiül szólnak hozzá az állásinterjún, égnek meredő lábakkal vágódik hanyatt.

Erre tökéletes megoldást nyújt az új felsőoktatási koncepció. Be sem kell engedni azokat, akiknek nincs elég pénzük, eszük és akaraterejük a nyelvtanuláshoz. Ők nyugodtan választhatnak olyan hivatást, aminek nem ilyen flancos a követelményszintje. Az állam jól jár, mert nem nyit bukszát a diploma átvételét emiatt halogatókért. A foglalkoztatók is jól járnak, mert nem özönlenek hozzájuk az értékelhetetlen, „nem beszélek nyelveket, de már kijártam az egyetemet”-féle jelentkezések. Meg a nebulók is jól járnak, mert egyetlen rendelet elvégzi helyettük a piszkos munkát: a szelekciót, amire önkritika hiányában képtelenek.


Még több cikk:

20 Comments

  1. Esküszöm rohadt nagy szerencsém volt, hogy olyan suliba jártam, ahol elvárás volt 10. osztályra megcsinálni az első közép C-t, aztán érettségiig lehetőleg egy 2. közép C-t. úgyhogy én már két közép C nyelvvizsgával felvételiztem, de sok csoporttársam szívja vele.
    Az edzőmnél is néha fellángol, h tanulni kéne, mert már vagy 3 éve befejezte a főiskolát, de nyelvvizsga híján a diploma nincs a kezében, nem mintha jelenleg szüksége volna rá, mert nem az a fajta, aki él-hal azért h közgazdászként dolgozzon.

    Kedvelés

    1. nálunk nem volt semmi ilyen kőbe vésett elvárás, viszont 11. táján mindenkire rájött, h hoppá, nyelvvizsgázni kéne, és a suli végére asszem a legtöbb osztálytársamnak megvolt az angol közép.
      amúgy nagyon fos érzés lehet, h vki végigcsinál egy fősulit / egyetemet, és mégsem kaphat diplomát… még akkor is, ha esze ágában sincs azon a területen dolgozni. engem annyira motiválna a helyzet, h hónapokig csak a nyelvtanulással foglalkoznék, semmi mással, mert úgy érezném, h van egy idegesítően lezáratlan ügyem.

      Kedvelés

      1. Nálunk sem volt kőbe vésve, inkább ilyen íratlan elvárás volt, magukon a nyelvórákon is kifejezetten nyelvvizsgára készültünk az első perctől kezdve. Mondjuk azt nem mondanám, h németül beszélni bármit is tudok, de a nyelvtani rendszert úgy belém verték, h fél órányi ismétlés után szótárral szakszöveget tudnék fordítani :D
        Az angol egy fokkal jobb, mert azt aktívan használom, bár AIESEC óta kevésbé, de azért igyekszem lehetőséget találni rá :D

        Kedvelés

        1. na, nekem a francia olyan volt, h általánosban 8 évig TELJESEN hiába, meg is utáltam nagyon. (persze, részben én tehetek róla, de hiába volt 1.-től kötelező, kb. 3.-ban elvesztettem az érdeklődésem, mert az órák fele fegyelmezéssel ment el, és ezért baromi uncsi volt). aztán jött 5.-ben a külön angol, abba beleszerettem @XD de az alacsony óraszám nem sok mindenre volt elég, meg a középsulis órák sem értek valami sokat, tehát 9. után nyelvsuliba mentem, 10.-ben tavasszal középfok, ősszel eszperantó közép is, 11.-ben tavasszal angol felső, fősuli 2.-ban meg francia alap. (mind C, a képen azért van 5 bizi, mert az angol közepemet A+B-ben adták ki.) és itt megrekedt a dolog sajnos, pedig tetszik a spanyol és az olasz @=S

          Kedvelés

  2. Én köcsög vagyok, nekem már nyolcadikban volt két C típusú alapfokúm, kilencedik végére még két középfokú C-m , Rigó utcai persze, nem ezek a sokat-fizetős-kamunyelvvizsgák. Mindezt úgy, hogy mezei, fapados, állami iskolákba jártam, nem is Budapesten vagy külföldön, hanem Gyöngyösön, majd Egerben… és szimplán jó tanáraim voltak, nem kellett hozzá különóra sem. Nem ivagyok zseni, még csak kitűnő bizonyítványom sem volt soha, plusz asszem, az IQ-m sem lehet 120-nál több, ami még jócskán belefér az átlagba. Ez az egyik dolog.

    A másik meg: őszintén szólva tudományos pályán az ember eláshatja magát, ha nem tudja követni a nemzetközi szakirodalmat. De komolyan: még a magyar szakon is van nyelvészet, az meg nemzetközi tudomány, a frázis-szintaxis vagy a fonetika felfedezései félévről félévre változnak, a fordítások a pórnépnek meg nagy késéssel születnek csak meg. És akkor mit mondjon egy informatikus, egy virológus, egy egyiptológus, egy szívsebész vagy egy pszichológus? Ott aztán halott vagy nyelvtudás nélkül. Ezek élő, aktív, változó tudományok.

    Mindennek tetejében úgy vélem, hogy nincs szükség annyi diplomásra, amennyi most van: nekem a 32 fős középiskolai osztályomból mindenkit felvettek valahova (legrosszabb esetben a mucsajpusztai tanítóképző művszerv. szakára), de ettől még
    a, nem mind végezte el (csak költötték az adófizetők pénzét)
    b, akik elvégezték, azok sem mind az adott pályán mozognak
    c, ha az adott pályán is mozognak, sem biztos, hogy diplomát igényel mindaz, amit tesznek.
    Akkor meg…?

    Mindent egybevetve, a diplomafétisről le kell pörögnünk, a kört szűkíteni kell, a felhígulást meg kell akadályozni: oké, hogy olcsóbb a diákbérlet, mint a teljes árú, de a felsőoktatás mégis csak egy magasabb szint, aminek legyenek már komolyabb feltételei, mint egy érettségi bizonyítvány vagy egy IQ-teszt (most újra divat az IQ-alapú felvételi). Úgysem lesz mindenki tudós, kutató – de aki már az lesz, az bizony legyen tisztában a színtérrel, amin belül mozog.

    Kemény voltam? Igen. Emeljék a tanárok fizetését, hogy kompetens emberek tanítsák a kölyköt nyelvekre, ne egy-egy frusztrált, oroszról átképzett őskövület, adják vissza a pedagógus hivatás becsületét, és máris meg fog oldódni a gond. Tizenkét év alatt aki nem hoz össze így egy C típusú középfokút, az meg felejtse el a tudományos pályát és menjen söprögetni.

    Kedvelés

  3. ps.: Még annyi, hogy lehet szidni a a Rigó utcát, de 14 éve még csak az volt, és érdekes módon szinte mindenki, akinek onnan van a nyelvvizsgája, meg tud azért szólalni az adott nyelven. Most már van ötvenféle nyelvvizsga, aminek a fele arról szól, hogy fizess be 100 ezer forintot és akkor jófejek lesznek veled (vagy éppen magolj be bizonyos típusú feladatsort, és akkor tutira mész), de a végén a delikvens az idegennyelvű kérdést sem érti, nemhogy felelni tudna rá. A nyelvvizsgához tényleg elég egy jó tanár, még napi húsz perc, amit mindig rászánsz, akár szórakozás formájában is (olvasás, zenehallgatás, filmnézés, csetelés… ez az internet korában nem pénzkérdés, mint 15 éve, amikor mi vagyonokért rendeltük a német BRAVO-t a Balatonról vagy Bécsből, mert ott kapható volt, és német kisdiákokkal leveleztünk kemény postapénzekért).

    Kedvelés

    1. ezt most kezdem a végén, főleg azért, mert kizárólag azzal a részével nem értek teljesen egyet. hozzám sokkal közelebb áll az egynyelvű vizsga, angolból legalábbis biztosan, mert a gondolkodási mechanizmusomnak valamiért egyszerűbb és kényelmesebb, ha minden angolul van a papíron. nem fordítok magamban olvasás közben sem, nem gondolom végig, h melyik szó, szókapcsolat, mondat mit jelent – egyszerűen összeáll a fejemben ugyanolyan kognitív képként, mintha magyar lenne, az ismeretlen szavakra pedig rájövök a kontextusból. (ha nem, akkor cumi @XD) az angol közepem pitman volt, a felsőm ecl, a többi (o)rigó. az viszont tény, h semmit sem tapasztaltam a rosszindulatú mendemondákból, miszerint x %-nak meg kell buknia, és h a tökéletes megoldást írókat is elkaszálják. aki ilyet terjeszt, azért teszi, mert a saját lelkiismeretének könnyebb a rendszerre fogni a kudarcot, mint belátni a hibát.
      az én pályám nem nevezhető tudományosnak (bár mondjuk jó ideje jegyzik az internet studies-t, szóval ha rá akarjuk erőltetni, akkor talán mégis @=P), de elmehetnék a picsába angol nélkül onlányként.
      és a felsőoktatásnak sosem lesznek olyan falai, mint régen, sosem lesz már dicsőség diplomásnak lenni – amíg fejkvóta van, addig legalábbis biztosan. ez a nyelvvizsgás ügy rövid távon megfelezi majd a felvételizőket, s ennek nem hinném, h túlzottan örülnek az iskolák.

      Kedvelés

  4. Nem lenne rossz kicsit visszaszorítani a diplomások számát, ez a kötelező nyelvvizsga pedig a tökéletes megoldás, király kis előszűrés lesz.
    Igaz, én is végeztem már, van egy angol közepem, de diplomám még mindig nincs, mivel a szakomon két közép c-típusú a feltétel. (a franciához nem nagyon fűlik a fogam)
    Ami biztos, hogy itthon nem nagyon fogok elhelyezkedni, Nemzetközis bsc-s diplomával. Nálam maradt a külföld. Sajna.

    Kedvelés

    1. amikor arra a szakra jelentkeztél, reménykedtél benne, h lesz lehetőség itthon az elhelyezkedésre (de utálom ezt a szót), vagy tudtad, h reménytelen? és akkor milyen nyelvből lesz meg a 2.?

      Kedvelés

      1. A szakkal, és az átadott tudással nincs gond, sőt azt mondanám, hogy szinte bármihez jó ami nem műszaki/reál terület, tehát közigazgatás, külügy, önkormányzatok stb. szóval én nagyon bíztam benne – sőt még most is bízom benne – hogy igenis van értelme, de ennyi – többdiplomás – jelentkező mellett igen nehéz kifogni egy olyan állást, ahol alkalmaznak pályakezdőt.
        a második nyelvvizsga még kérdéses, vagy ráveszem magam a franciára, vagy visszatérek a némethez, de istenigazából ez most hatodrendű dolog. Nálam irány a külföld, meló – akármi, pl most is üzemben dolgozok – aztán kinn ha lesz rá anyagi keretem megcsinálom a nyelvvizsgát, csak hogy le legyen végre zárva az “ügy”. Haza csak akkor jövök ha legalább annyi lesz itthon is a fizetés mint nyugat-európában. Szóval soha.

        Kedvelés

        1. nekem az az iszonyatosan kurva nagy szerencsém, h a pályakezdőség egyszerűen kimaradt, mert a fősuli előtti nyáron kezdtem a szonnál. elég rosszul viseltem volna, ha végig kell járnom a most divatos gyakornokos folyamatot. az üzemhez kitartás, és ha van vmi fejlemény, szólj, kíváncsi vagyok @=) drukkolok.

          Kedvelés

  5. Gyerekek, és egy dolgot még kihagytam: bizonyára felteszitek a kérdést, hogy mégis miből emeljék az általános- és középiskolai tanárok fizetését, hogy a kölyök ne kényszerüljön különórára, ha két nyelvvizsgát akar, hanem állami iskolájában kompetens pedagógusok foglalkozzanak vele. Nagyon egyszerű: ha egy harminckét fős osztályból nem mind a harmincketten járnak főiskolára/egyetemre egy-két-tizenhárom féléven át, hanem csak tizenketten tíz féléven át, rohadt sok pénz marad az adófizetők közös kasszájában. Tökéletes megoldás, ráadásul a lóvé is az oktatásügyön belül marad.

    Kedvelés

      1. ez így igaz, de ennek az az oka szerintem, hogy a szakvégzettségek pl kőműves festő, szakács, pincér vagy akár a hentes, nincs elismerve/megbecsülve/megfizetve, ezért abban a hitben van minden szülő aki továbbküldi a csemetéjét, hogy diplomával könnyebb lesz…
        Néha megfordul a fejemben, hogy egy szakács végzettséggel hamarabb találnék állást, főzni meg amúgy is szeretek…

        Kedvelés

          1. sztem egy szakácsnak több fizetésre van esélye, mint egy frissdiplomás bölcsésznek. fodrásznak, kozmetikusnak, sminkesnek pedig egyenesen a többszörösére, ha tehetséges, ügyes és kihasználja a lehetőségeket. a filozófiád tetszik @XD

            Kedvelés

          2. De bion, meg van ám becsülve! Egy jó szaki betegre keresheti magát, belföldön és külföldön egyaránt. A paradigmaváltás biztos eltart egy ideig, a vonataláugrósok pedig a pszichiátriára jelentkezzenek inkább egyetem helyett. (Mellesleg, ha tényleg jó és elhivatott, fel fogják venni előbb-utóbb. Nagybátyám elismert főorvos, de csak negyedjére vették fel az orvosira. És? Addig beteghordóként dolgozott egy kórházban, kurva sokat tanult, tapasztalt és networkölt addig.)

            Kedvelés

  6. Na most itt mindenki menőzik hogy milye van? Szerintem meg nem a papír a lényeg sosem volt az….hanem a kreativitás, meg hogy az adott szak amire jársz érdekeljen is…az egy dolog hogy szigorítják,de attól nem fognak kapni lelkesebb szakembereket, maximum jobb seggelőket. Ez akkor lenne normális ha a felvételi mellé valami más megszűrés is lenne. Ismeritek Szász Marcit? Mekkora zseninek tartották..megváltotta a világot? Már nem is igen emlékszünk rá…na kb ennyi a lényege a “tudás” nak.

    Kedvelés

    1. ahogy a nyelvtudás papírja a nyelvvizsga, a szakra járásé a diploma. még a viszony is tökugyanolyan közöttük, mert egyik sem bizonyít önmagában semmilyen értéket. tényleg nem ártana más megszűrés is a felsőoktatásba kerülésnél, de akkor jó eséllyel ugyanott tartanánk, mint a bolognai rendszer bevezetése előtt: a hülye szubjektív felvételiknél. (oké, nyilván az érettségi is szubjektív, viszont legalább egységes.)

      Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s