Vármegyében-e laksz?

Átkeresztelik az országot, vármegyerendszert hoznak létre, az abortuszt pedig betiltják az új alkotmánytervezet szerint. A hírt bizonyára mindenki hallotta már, a kérdés csak az, hogy sírt vagy inkább nevetett rajta.

Azt tanították nekem az iskolában, hogy a politika és a média kölcsönös egymásrautaltságban tengődik. Témákat jelölgetnek ki egymás számára, aztán örülnek, ha van valami olyan, ami mindkettejüknek jó. Amíg ugyanis erről az alkotmányozásnak csúfolt böszmeségről írnak az újságban, és beszélnek a tévében meg a rádióban, elfelejtődik a korrupció, a felső réteg rongyrázása, a nép sanyarú sorsa.

Előd is fölpróbálná. | Fotó: jobbik.hu

Cikkek százait lehet összehozni arról, hogy van-e értelme Magyar Köztársaság helyett Magyarországra cserélni hazánk nevét, több tízmilliárd forintos kiadást eredményezve ezzel. Újra kellene gyártani a bankjegyeket és a pénzérméket, bevonni az okmányokat, és másikat osztani helyettük, meg ilyenek. Csupa fölösleges intézkedés, amelyet a nemzeti érzés erősítésének számlájára írhatunk.

A köztársaság nekünk valahogy nem jött be. Király kell, erőskezű uralkodó, akire kancsal vaddisznóként fölnézhetünk, úzhatunk és ázhatunk, ha megszólal, mert ha demokráciát adnak a kezünkbe, képtelenek vagyunk élni vele. Felejtsünk hát el mindent, ami arra emlékeztet, akkor talán jobbra fordul a sorsunk.

A vármegye is ugyanerre jó: a dicső Nagy-Magyarország még jelentett valamit a világon, de ha ma szóba kerülünk angol nyelvterületen, mindenki azt hiszi, hogy a „hungry” szót cseszték el. Azon sem csodálkoznék, ha a kezdeményezés a várerődök újraépítésével járna, elvégre sokat hozna a turizmusban, meg egyébként is, ki tudja, mikor rontanak ránk a médiatörvény miatt.

Aztán itt van ez a magzati élet védelme téma, amitől égnek mered minden létező szőrszálam. Egyesek azt hiszik, joguk van beleszólni nők, párok és családok életébe. Pedig olyannyira nincs, hogy ha ilyet vezetnének be, egyáltalán nem gyarapodna a haza: a terhes tinilányok meg a karrierista fiatal hölgyek mind illegális műtőasztalon alakítanák saját akaratuk szerint a dolgokat. Mert ha egy gyereket nem akarnak, akkor sem fog megszületni, ha az egész Fidesz-frakció gratuláló táviratot küld a boldogtalan kismamának, sőt, akkor sem, ha a jobbikosok Árpád-sávos babakelengyét postáznak ajándékba az életre ítélt csöppségnek.

Szóval fölöslegesen bosszankodik váltótársam, Nagy Zsófi az apadó bankszámlája miatt, fölöslegesen sirat Czehelszki Levente egy dózerolásra szánt szobrot, fölöslegesen értekezik Zöldi tanár úr Schmitt Pál kommunikációs készsége fölött, és fölöslegesen káromkodik az olvasó a hó végi mínusz láttán. Ezek mind aprócska problémák, amelyeket egytől egyig megold majd a szép, új, nemzeti alkotmány.

1 Comment

  1. a királyság túl snassz. ide császárság kell, Orbán-impérium…:/ egyszerűen a gyomrom forog ettől a tervezettől.
    btw. a mostani alkotmánnyal semmi baj nem lenne, le kellene cserélni a törvény számát, az alapvető jogokat az elejére tenni, meg 1-2 formaiság…egy alaptörvény ne legyen mesekönyv, könyörgöm…

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s