Kavarók Kánaánja

„Mindenképpen a médiában szeretnék dolgozni” – mondja minden harmadik kiscsaj, föltételezvén, hogy ez egyenlő a tévéképernyőn való csillogással, a sztárinterjúkkal, a V.I.P. belépőkkel, a celebbé válással és természetesen az álomfizetéssel. Pedig az első törtető vagy kényszeresen hazudozó munkatárs láttán sírva rohannának haza, anyuci karjaiba.

Ez van, a média a szarkavarás paradicsoma. Tizenöt perc hírnév senkinek sem elég, mindenki többet akar. A tolakodás nagy, a verseny kegyetlen, a cél szentesíti az eszközt. Nincs idő meg energia végiggondolni, hogy ki a jó és ki a rossz, ki az, aki ma kedves veled, holnap pedig hátba szúr. A műszak telik, dolgozni kell, és talán nem is számít, mifélék az emberek körülötted. Amikor bekerülsz a mókuskerékbe, kussolsz, figyelsz és tanulsz. Nézed a játszmákat, csodálkozol, mire képesek mások. Leszakad a pofád, midőn iksz a jelenlétedben nyalja fényesre ipszilon ülőgumóit, holott az előbb még neked panaszkodott, hogy mekkora szemétláda.

Nyuszi a pácban.

Aztán már nem szakad le semmid, pókerarcod csaknem tökéletessé válik. Kezded megtanulni, kinek kiről mit mondhatsz, és zsigereidben érzed, hogy ki kinek mit mond rólad. Eldöntheted, érdekel-e. Hogy számít-e, melyik mosoly őszinte. Mert egy ideje még kicsi voltál, de magad sem vetted észre, vetélytárssá váltál. Még akkor is, ha eszed ágában sincs mások helyére pályázni. Itt mindenki pályázik mindenkiére, szóval valószínű, hogy te is. „Elegem van az egészből, nagy a hajtás, kevés a fizetés, ki akarok szállni” – mondják sokan, miközben foggal-körömmel, akár jellemtelen eszközökkel is ragaszkodnak agyonszidott pozíciójukhoz.

És akkor egyszer csak a trutymó közepében találod magad. Mindenki vallat, mikor mit mondtál róla a másiknak, kivel vagy jóban, mit akarsz tulajdonképpen. Egyik helyről visszahallod, hogy pletykás vagy, a másikról meg azt, hogy hálátlan takonypócként följelentettél egy egész céget. Mit pletykáltál volna? Nem tudsz te semmit. Kit jelentettél volna föl? Azt sem sejted, mi annak a módja. Hányingered támad, de hamar elmúlik, mert edzett vagy. Választhatsz, hogy kikászálódsz a fekáliából, vagy elfogadod a kezedbe nyomott fakanalat.

9 Comments

    1. igazából néhány hete / hónapja tetszettem, meg dehogy akartam én ezt megírni… aztán egyszer csak kijött, mint nyugdíjas otthonban a meleg tócsa, placcs.

      a humoreszk meg fántásztíse @=)

      Kedvelés

  1. Oh de ismeros.. bar ez sok mindentol fugg, en tv-nel voltam kb 1 hetet gyakornokkent es a vegen majdnem hanytam…radional viszont fel ev utan is imadtam es nem volt ez..sokan a ‘media’ alatt csak a tv-t ertik, ami ugye nem eppen igy van…

    Megkerdezhetem csak kivancsisagbol, h Te hol dolgoztal/dolgozol?

    Kedvelés

  2. Ja ééértem.. a Nagy Zsófi az Te vagy?

    Érdekes, nem hittem hogy portálnál és nyomtatottnál is ez megy,amiről a post szól…

    jah, nekem a negatív élmény egy kereskedelmi tv híradója volt, elszállt riportercsajokkal akik könyörgés után sem adtak feladatot (“na jó, akkor tartsd a mobilom.” pff) és levegőnek néznek, bunkó főszerkesztővel aki cseszegetett, amiért nem csinálok semmit (mivel ugye kifejezett kérésem ellenére is csak kétszer tudtam túllépni a mobiltartó munkakörön) illetve kanos hangmérnökökkel és technikusokkal, akik azt hitték hogy minden gyakornok egy mónika luinszki.

    Azóta sem akarok tv-hez menni :)

    Kedvelés

    1. jah, Zsófi innen a Na, én meg a Sav: http://klubhalo.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=580, azért emlegetjük egymást folyton @=)

      húha, akkor az kemény lehetett… mondjuk nekem az egész gyakornoki témával bajom van, mert ebben az országban vmiért az terjedt el, h a szakma megismerése helyett inkább csak hosszú távon haszontalan csicskázás az egész – és ez igazából senkinek sem kifizetődő, legföljebb a cég örülhet, h na, x feladatot elvégezte vki ingyen, de amikor be kell tanítani az újabb lámát, mert az előzőnek kitelt az ideje meg már fizetést akarna, az már annyira nem kellemes @=P meg az is furi, h nálunk a kereskedelmi híradósok többnyire nem szakemberek, csak “hírmodellek”… o.O szóval a tv érdekes világ, de engem vmiért soha nem vonzott, pedig a komm szakosok nagy része tényleg arról álmodik.

      Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s