Sokan nem értik, hogy miért egy elvont, formális irománnyal foglalkozik a kormány ahelyett, hogy nekilátna hazánk tisztába tételének. Magyarország pelenkája már annyira bűzlik, hogy a külföldi bébiszitterek is fölfigyeltek rá. Az IMF nevű ügynökség néha küld egy-egy óvóbácsit a messzi Nyugatról. De minek?

„Nem lesz ez így jó” – csóválta a fejét Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap ideküldött tárgyalóinak vezetője a Fidesz nyugdíjtervei láttán. Mint ismert, az Orbán-kormány jelentős összeget vonna el a magánpénztáraktól, ám annak alig nézett utána valaki, hogy mire jó ez az egész. A nép tájékozottsági szintje ott tart, hogy Juliska néni a szívéhez kap, amikor meglátja a kormányfőt a tévében, majd hevesen rázni kezdi az öklét: „Ejnye Viktorka, nem ezt ígérted! Hát elveszed azt a keveset is, ami eddig volt?”

Fut már, aki megteheti. | Fotó: Blikk

Az én tájékozottsági szintem pedig ott tart, hogy bár még három hónapja sem vagyok pénztártag, és feltételezhetően néhány százas szomorkodik a magánnyugdíj-számlám alján, kiakadtam. Belépni kötelező volt, mert a társadalom koreltolódása miatt veszélyben forgott az egész rendszer, most meg az egészet visszaadnák az állam kezébe. Inkább maradjon ott a pénz, ahol van, elvégre azt sem lehet előre látni, mi lesz négy év múlva, nemhogy negyven esztendő múltán. Még a végén ürgét kell majd ennem, mint ahogy arról Nagy Zsófi írt tegnap.

A hét elején fölrobbant egy másik politikai bomba is, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kilencvennyolc százalékos különadóról szóló törvénytervezetet, amely a kiugróan magas bérek kétmillió forint fölötti részét érintette volna. A taláros testület szerint nem minden esetben ütközik jó erkölcsbe a luxusfizetés, így senkinek nincs joga drasztikusan szabályozni azt. Erre a Fidesz felkapta a vizet, és eldöntötte, hogy változatlan formában újra megpróbálja letuszkolni a főjogászok torkán a kezdeményezést. Ha végképp nem hajlandóak benyelni, hát majd jól megnyirbálják a jogkörüket, és az új alkotmány égisze alatt nem lesz lehetőségük az ellentmondásra.

Az ellenzéki pártok bedühödtek. Kedden az MSZP bejelentette, hogy kivonul az alkotmányozás folyamatából, mert a Fidesz totális diktatúrához vezető lépéseket pedzeget. A „lelépés” ötletet egyébként az LMP vetette föl a leghamarabb, de ő olyan csöppnyi, hogy csupán jelképes értéke lett volna, ha elsőként áll a sarkára. A Jobbik pedig mindig is egyetemes értékeket akart csempészni az alaptörvénybe, a magzati élet védelmét, meg ilyesmiket, szóval pláne fölvonta a szemöldökét a kormánypárt pillanatnyi haszonlesésén. A kérdés csak az, hogy az ellenzék együttes durcija ér-e valamit a kétharmados többséggel szemben.