Liptai Claudia a néma szeretőkre bukik?

A leleményes bulvársajtó olyasmit talált föl, amire az újságírók legmerészebb álmaikban sem gondoltak eddig. Az alany nélküli interjút, címlapsztoriként tálalva. Az ötlet briliáns és energiatakarékos, a kivitelezés gyatra, az olvasók pedig háborognak.

A Story magazin legfrissebb számának fő attrakciója az az utánozhatatlan beszélgetés, amelyet Liptai Claudia családos-terhesasszonyos exszeretőjével és egyben munkatársával, Balogh Péterrel készítettek. A tízsoros kérdéseket nem létező vagy éppen nagyon rövid válaszok követik, mintha csak egy Nagy Zsófi által tegnap említett analfabéta cigánygyerek lett volna a vonal másik végén.

Minek cenzúrázzam, ha egyszer közkincs? | Fotó: Playboy

Az alany tehát néhol hallgat, néhol meg közli, hogy nem mondhat semmit. A szerencsétlen, pletykára éhes közönség pedig hiába lapoz, itt bizony lényeg nincs. Sőt, az „interjú” végén egy sötét keretes rész magyarázza meg Bé úr reakcióit. Állítólag éreznünk kéne a vergődést a szavak mögött, és elhinnünk a Mokka felelős szerkesztőjének áldozati mivoltát. Jött egy vörös démon, megerőszakolta, félredobta, ő meg retteg, mert a családja és a megélhetése is kockán forog.

Van itt dráma, kérem szépen, de nem Bépéter játssza benne a hattyú halálát, sőt, még csak nem is a férfifalónak kikiáltott Claudia. A bulvárújságírás vergődik kínkeservesen, mert hiába lesz lassan minden tizedik magyar állampolgárból celeb, ha a magát sztártéren vezetőnek tartó hetilap képtelen összehozni egy szokásosan sablonos és közepesen érdekes interjút, amit tökéletes agykikapcs gyanánt végignyálazhatok. Akár Kiszel Tündével, akár Győzikével, akár az Énekes kerestetik ötvenharmadik szériájának gyöknyolcadik kiesőjével készítik.

Nagyban kéne? Klikk a végszóra, nehogy már túl egyszerű legyen...

Szeretem a néphülyítést, a csöpögős mondatokból fölépített, műtragikus bulvárírásokat. És szeretem, hogy ugyanarról a témáról tucatnyi bőrt képes lehúzni a média. Utálom viszont, hogy Magyarországon, ahol a népességhez viszonyítva tekintélyes mennyiségű újságírópalánta kerül ki a munkaerőpiacra, olyan dilettáns balfékek is szerkesztőségbe jutnak, mint az említett „beszélgetés” elkövetője. Annyiféle szenzációhajhász formában lehozhatta volna, hogy a tv2-nél vezető pozíciót betöltő pasas nem óhajt nyilatkozni… De nem, ő megpróbált fekáliából erődítményt építeni, ami nem szokott sikerülni.

Liptai kisasszony átmeneti játszópajtásának nem létező szavai tehát címlapot érdemelnek, ám az senkit sem érdekel, hogy míg a zsurnalisztatanoncok ölni tudnának egyetlen, nyomtatásban viszontlátott, ingyen megírt flekkért egy kisvárosi lapban, valaki pénzt kapott ezért a több százezres példányszámban megjelent förtelemért.

3 Comments

  1. Ó, hát ezt a viccnek is beillő valamit tudatosan, főszerkesztői kérésre szerkesztették ilyen formába: dacból, amiért a fószer hallgatásba burkolózott, és mert így izgalmasabb cím adható neki, meg a beharangozókban is jól hangzik “interjú” szó, jobban, mint a hír arról, hogy a kisjóska nem nyilatkozik. Szóval tökéletes manipuláció, de attól még naponta hálás vagyok a sorsnak, hogy nem ettől a laptól jön a fizu. Pedig a S-nál aztán van lóvé, szinte mindenki, aki ott tevékenykedik hármassal kezdődő fizzert kap.

    Kedvelés

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s