A Jobbik tudja, mitől döglik a légy?

Mi, magyarok alapvetően szerencsétlenek, pesszimisták, előítéletesek és betegesek vagyunk. Az előbbiek közül egy-két jelzőt nyugodtan választhat magának szinte mindenki.

Váltótársam, Nagy Zsófi például úgy gondolja, hogy a cirkuszban látott rosszcsontok miatt érdemes későbbre halasztania a gyermekvállalást. Pedig „magától” egy pulyából nem válik ördögfióka – ahhoz rossz vagy semmilyen nevelés kell. De kétségtelen, hogy egy csapatnyi ordítozó csemete minden nőstényembert taccsra vág, azt a lelkiismeret-marcangoló gondolatot szülve, hogy „én ezt nem akarom”. Mert szélsőséges viselkedés ide vagy oda, minden porontynak vannak kellemetlen pillanatai, mint ahogy minden felnőttnek és minden országnak is.

Puff neki! | Fotó: Jobbik

Hazánk épp egy rossz pillanat kellős közepén tart. Így történhetett meg, hogy minden idők legjobb kampányfilmjének a Jobbikét látom. Az önkormányzati választások előtt olyan, mindössze félperces kisfilmmel rukkolt elő a párt, amelyik torkon ragadja az összes előítéletet. „Egyre több törlesztőrészletet kell fizetnünk. A bankoknak mindent szabad?” – kérdezi benne egy meggyötört arcú, gyermekét hintáztató anyuka.

És vagy a saját lehetetlen csekkjeink jutnak eszünkbe, vagy a szerencsétlen szomszéd, aki hiába dolgozik éjt nappallá téve, valószínűleg bukja a lakását. „Míg dolgozunk, ezek csak lopnak. A politikus bűnözőknek mindent szabad?” – teszi hozzá egy karikás szemű, kétkezi munkás. És megsajnáljuk őt is, mert magunkat látjuk benne, legyen bármi is a foglalkozásunk.

Az adu ászra csupán a harmadik jelenetig kell várni. „Már félek kimenni az utcára. A cigánybűnözőknek mindent szabad?” – mondja egy táskáját szorongató tinilány, akit kapucnis alak követ az utcán. És rá akarunk ordítani, hogy fuss már el, kisanyám. Ám a mentőakcióra nincs idő, jön az újabb döfés. „Nincs magyar áru a polcokon. A multiknak mindent szabad?” – dünnyögi csalódottan egy parasztbácsi.

Négy a magyar igazság. | Fotó: Jobbik

És egy pillanatra elszégyelljük magunkat, amiért az olcsóbb és finomabb külföldi terméket választottuk a magyar helyett. Ekkor csap le Vona Gábor a saját kezére, és kijelenti, hogy ebben az országban mindenkinek elege van az élősködésből, s a végig hallható zümmögés új értelmet nyer.

Aki pedig nem gondolja tovább a látottakat, vidáman csapja össze a kezét, és eldönti, hogy a Jobbikra fog szavazni október 3-án, hiszen ők tudják, mitől döglik a légy. Pontosabban a szúnyog, de ez rovarok közt édesmindegy. A lényeg, hogy elvileg a kapitalista bankok, a semmittevő politikusok, a tolvaj cigányok és a mocskos multik nélkül fényre derülhetne a haza.

Gyakorlatilag azonban ideje volna leszállni a magas turulról, és morfondírozni egy keveset, vajon milyen lenne, ha nem vehetnénk meg a legújabb plazmatévét tízéves részletre a kedvenc pénzintézetünk jóvoltából, nem szidhatnánk folyton a politikusokat, ha épp elfogy a témánk, és nem ruccanhatnánk ki a teszkóba egy kis vasárnap esti bevásárlásra.

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s