Lopják a lazacot Kelet-Magyarországon
Február 23., 2013 - 10:50 | Kategória: cikkek | 4 hozzászólásCímkék: újság, újságírás, Bien, ego, erkölcs, kelet-magyarország, média, munka, plágium, portál, szakma, Temptylicious
„De jó lenne nyomtatásban látni valamelyik cikkem!” – vallottam be magamnak nemrégiben. Pedig próbáltam tagadni, méghozzá évekig. A sors nem tétlenkedett, rögtön a kezembe is adta a megyei napilapot*, amelynek életmód oldalán szóról szóra az egyik női portálnak gyártott anyagom nézett vissza rám.
Ez látszólag a megtiszteltetés kategóriájába tartozik, ám miután elárulom, hogy a forrást a nevemmel együtt elfelejtették közölni, inkább már egy kicsit ciki. Ha életem főművét csórták volna el, biztosan pipa lennék, de mivel egyelőre nem büszkélkedhetem aranygerincű kötetbe foglalt gyűjteménnyel, az ügy jogi vonzata csöppet sem érdekel. Egyrészt, mert a kilenc egészséges kaját bemutató írásom a megrendelő tulajdonát képezi, így engem közvetlenül nem sértett meg senki. Másrészt, mert mégiscsak a Kelet-Magyarországgal közös szerkesztőségben dolgoztam három és fél évig.
Idegen tollakkal. (Kattintásra nő a kép. Nem férfi. Ha-ha.)
A szakma sokszor semmibe vett etikai kódexe mélyen hallgat arról, hogyan illik reagálni, ha a volt munkáltatód éppen a te szöveged lopja el az egyik mostani kenyéradódtól. „Fú, bazmeg, ez most komoly?” – döntöttem reflexszerűen e kevésbé elegáns alternatíva mellett, amikor a lapban megpillantottam a Bien-en** előző nap közzétett, internetes megjelenésre szánt, rövid eszmefuttatásom. Bevallom, hasonló érzés volt, mint egy kisebbfajta gyomros.
Így hoz pénzt az agyilag zokni közönség
Január 9., 2013 - 10:44 | Kategória: cikkek | 5 hozzászólásCímkék: újságírás, internet, közösségi média, média, pénz, portál, szakma, Temptylicious
„Hogyan fér meg egymás mellett a szakmai és a civil újságírás?” – szól napjaink médiájának egyik legfontosabb kérdése. Az Index.hu szerkesztősége nem lacafacázott: némi „baleset mellett a punci” üzemmód után, a hétfő éjjeli dizájnváltással egyértelművé tette válaszát. Sehogy.
Az egyik leglátogatottabb országos portálnak tehát mostantól két különböző címlapja van. Elemezhetném, melyiken mi kapott helyet, de fölösleges, mert amúgy is megcsodálhatjátok a két szép szemetekkel. „Ha unja a közéletet, vagy nem hisz már a hagyományos újságírásban, lapozzon jobbra!” – tanácsolja a premier napjára beállított üdvözlő szöveg, amely nyilakkal magyarázza el, mi merre hány méter. Balra leledzik, amit a zsurnaliszták lényegesnek vélnek, a jobb oldali kettes számra kattintva pedig előugrik a népítélet: női testrészek, autók és Fluor Tomi minden mennyiségben.
Derpdex.
Emellett még megy a rizsa, hogy mostantól kevesebb reklám, szebb betűk, meg ilyesmi, szóval a látogató örüljön, mennyire jó neki. Én nem örülök, mert a megfelelő böngésző beállításoknak hála, évek óta nem kúszott olvasás közben hirdetés az arcomba. Másrészt pedig ez az egész olyan számomra, mintha a tizenkilencedik század végéig bevált csoportosítás alapján ismét eltávolodna egymástól az „elit” és az „alantas” tartalom. „Mi aranyat kínálunk, de önök szart akarnak, ezért csináltunk egy nemesfém bilit, amit bátran telefoshatnak” – mondják az indexesek, noha hihetnének picit jobban a saját közönségükben.
Munka ingyen? Kösz, nem!
október 29., 2012 - 10:18 | Kategória: cikkek | 14 hozzászólásCímkék: újságírás, ego, karrier, média, munka, pénz, portál, szakma, Temptylicious
„Szia, tetszik a blogod, pont olyan munkatársra lenne szükségünk, mint te” – kenegetnek hájjal a hasonló levelek, amelyekből átlag hetente jön egy. A pacsmagolás kísérőanyaga azonban csakhamar fekália lesz, hiszen kiderül: dolgozni bizony ingyen kéne.
Ez a biznisz úgy működik, hogy keresem a lehetőségeket, illetve ők is engem, s amikor egymásra találunk, akkor nagyon jó mindenkinek. Afféle vérliberális, nyitott kapcsolat ez, hiszen egyik megbízóm előtt sem titok, hogy nem ő nekem az egyetlen. De ha feladat érkezik, akkor időt és energiát nem sajnálva azt az érzetet nyújtom, hogy mégis. Világos instrukciók, gyors és pontos munkavégzés, küldöm a számlát, kapom a pénzt – ennél tisztább üzlet nincs is.
Szögletesebb perspektíva.
Kivéve, ha valaki a felebaráti szeretet vagy a világmegváltás égisze alatt szándékozik „később megtérülő” melóra rávenni, mert akkor bizony visszaküldöm oda, ahonnan jó pár évvel ezelőtt annyi küzdelem árán próbált kibújni. Persze, csak gondolatban. A válaszlevelem többnyire egy árnyalattal szofisztikáltabb. Mindig megírom, hogy köszike, benne vagyok én, ha szerződést kötünk és fizettek, meg egyébként is sok sikert a projekthez. Aztán érdekes módon válasz sem érkezik. Vajon miért?
Ezer forintért bombázó csajt kaphatsz
október 23., 2012 - 11:00 | Kategória: cikkek | 12 hozzászólásCímkék: élet, bulvár, facebook, férfi, idióta, internet, kamasz, közösségi média, nő, párkapcsolat, pénz, portál, Temptylicious, tini
A lányok hirdetéseik szerint párkapcsolatban lesznek veled a Facebookon egy hétig, vagy egész nap aranyos üzenetekkel bombáznak majd, hogy garantálják a barátnő-feelinget, esetleg lefotózzák magukat bikiniben egy táblát tartva, amin az áll: odavannak érted.
Igencsak elkerekedett a szemem, amikor egy online marketing hadművelet közben olyan Facebook-csoportokba botlottam, amelynek tagjai szívességi alapon bevállalják, hogy a virtuális világban szerelmet hazudnak. Akadnak közöttük ténylegesen ismerkedni vágyók, ám a többségük beéri vele, ha egy mutatós profilképű vadidegen díszeleg úgy az adatlapjukon, mintha a párjuk lenne. Először azt hittem, kiskamaszokról van szó, akik lelkesen pirulnak bele a tornaöltözőben elsuttogott, de valójában csak fejben történt szexuális élményeikbe, de szép számmal akadtak huszonközepiek is a mezőnyben.
Talán még magad is elhiszed.
Miután az egyik srác mondatokon keresztül ecsetelte, milyen az ideális fehérnép, valami tükörben, telefonnal és kacsaszájjal pózoló, feltűnően sok ipszilont tartalmazó nevű hölgyemény odavetette: ilyen igényekkel érdemes volna inkább egy hivatásost keresnie. A jelzőn csodálkoztam, hiszen hús-vér bájakat árusító, nem pedig holmi érzelgős posztokkal kereskedő csajokat képzeltem mögé. Néhány perc múlva azonban el is felejtettem a dolgot, mígnem egy esti mese gyanánt olvasott szépségblog rendkívüli témájú bejegyzésében rám kacsintott a GirlfriendHire.com, ahol öt dollárért bármilyen netes huncutságra kaphatóak a lányok.
Szájbarágós hírek csapdájában
június 19., 2012 - 10:19 | Kategória: cikkek | HozzászólásCímkék: újság, újságírás, internet, kutya, média, portál, rádió, szakma, tévé, Temptylicious
Ha a fejedre esik egy kutya, káros lehet az egészségedre – derül ki a híradóból. De azt sem mulasztja el közölni a média, hogy nyáron kenegessük a valagunkat, s igyunk sokat. Mi pedig kitörő lelkesedéssel nézzük, hallgatjuk, olvassuk a hírérték nélküli infókat.
Fogyasztóként már jóval a kritikai érzékem kibontakozása előtt elutasítottam az ilyen tartalmakat. Volt például egy puha anyagú könyvecském, amiben egy boci rajza alatt nem várt drámaisággal a „boci” felirat szerepelt. Mivel minden egyes oldalon hasonló horderejű újdonsággal szolgált, hamar meguntam. Így vagyok ezzel most is, sőt a bociműsorok meg a bocicikkek erdejében néha képtelen vagyok zöld ágra vergődni. Miért kell ugyanazt ezerszer, a nyilvánvalót pedig akár csak egyszer is elmondani?
Thank you, Captain Obvious!
A másik oldalon állva azonban már koránt sem ilyen egyszerű a pálya. A sors különös fintora, hogy foglalkozásom révén pont én lettem az, aki a masnival átkötött semmit az emberek orra elé tolja. És rá kellett jönnöm, hogy a semminek, bizony, pénzben mérhető értéke van. „Mit csinálsz, te állat?” – kérdeztem magamtól, amikor a tél közepén egy olyan cikk került szerkesztői kezeim közé, mely két és félezer karakteren át magyarázta, hogy megfázol, ha nem veszel kabátot. Más aktuális anyagnak hívná, én leginkább szarnak.
szósöl
2012.
2011.
2010.
Aki én vagyok
Nyomj Subscribe-ot, az menő!
Legújabb kommentek
Unforgiven on Mindenmentes diéta, a hosszú é… Unforgiven on Angelina melle ment, Ica nénié… Norci on Mindenmentes diéta, a hosszú é… tempty on Mindenmentes diéta, a hosszú é… Viki on Mindenmentes diéta, a hosszú é… -
Jogok
A teljes szöveges tartalom tempty tulajdona, Chococat pedig a Sanrio oltalma alá tartozik 1975 óta.Feedek
Működteti a WordPress.com. | Pool sablon - Szerző: Borja Fernandez
Bejegyzések és hozzászólás feeds.
