A cigányokról vagy jót, vagy semmit?
Január 15., 2013 - 10:36 | Kategória: cikkek | 4 hozzászólásCímkék: újságírás, Bayer Zsolt, botrány, bűncselekmény, cigány, diszkrimináció, egyetem, kommunikáció, média, politika, szakma, Temptylicious
Négy patinás egyetemünk kommunikáció tanszéke egy emberként, közös állásfoglalásban jelentette ki: azért van szükség képzésük állami finanszírozására, hogy az újságírók ne nevezzék Bayer Zsolt módjára „kártékony állatoknak” a cigányokat, hiszen az roppant szakmaiatlan.
Bevallom, amikor először olvastam, hogy az intézmények egy cikk miatt „nem engedik” hallgatóikat a Magyar Hírlaphoz, azt hittem, valami szaftos szövegről van szó. Olyanról, amit kedvemre ízekre szedhetek, nagy műgonddal fikázhatok, és lesújtó következtetésre juthatok a szerző szellemi képességeire vonatkozóan. Nos, nem vagyok Bayer-fan – mi több, a tipikusan valamilyen oldali sajtótermékek a garnitúrájukkal együtt alapból untatnak. Inkább afféle ál-megmondóembernek tartom őt, aki sok lépéssel közelebb van a hírhedt celebséghez, mint a zsurnalizmushoz. Csak ő herezacskó helyett nem kevésbé szőrös gondolatokat villant.
„Hogy a devla, ejnye…!”
És ebben a gondolatban, amit a vitatott „Ki ne legyen?” című írásban fogalmazott meg, van igazság. Méghozzá elég sok. Kaptam már olyan visszajelzést, miszerint a romakérdésben lavírozom, mert egyszer olyan, mintha mellettük állnék, máskor pedig újságíróhoz méltatlan, általánosító konklúzió a csattanóm. Miután a „Zsolti mocskosnak született”-ért bezsebeltem az ifjúsági Pulitzert, különösen furának tűnhet, hogy bizonyos keretek között egyetértek a mostani botrányos jegyzettel. A pikáns keresztnév-egyezés fölött szemet hunyva el is árulom, mik ezek a kvázi elhatárolódásnak tűnő „bizonyos keretek”.
Zsolti mocskosnak született
július 19., 2012 - 12:25 | Kategória: cikkek | 3 hozzászólásCímkék: állás, bolt, bulvár, bűncselekmény, cigány, család, diszkrimináció, előítélet, gyermek, iskola, munka, pénz, sors, szülő, Temptylicious
Zsolti elmélyülten fixírozta barna lábfejét, miközben a járdán baktatott. Nem nézett se jobbra, se balra; a fürkésző tekintetek így is elkísérték mindenhova. Hallotta, hogy a közelítő tűsarkak léptei egyre gyorsulnak, majd az utca másik oldalán folytatódnak. „Tőlem aztán nem kell félned…” – gondolta sokadjára, de megszokta már, hogy senkit sem érdekel a „sötét” lelki világa.
„Mintha leprás lennék, a devla verje meg!” – kiabálta otthon kiskamaszként, mire egy jól irányzott atyai pofon volt a válasz. „Legyél büszke arra, honnan jöttél, fiam!” És Zsolti megpróbált büszke lenni. Imádta a lecsót túrós csuszával, a vakarcsot, a tarhonyát meg talpalávaló cigány muzsikát. Sőt, még a nők ezerszínű szoknyáját is szépnek tartotta. Ma már szégyell anyja mellett lépkedni, ha az ilyen maskarát kap magára, vagy nagy hangon, hadonászva társalog nyilvánosan.
A falon túl. | Fotó: Flickr
„Őt mintha nem zavarná, hogy az emberek úgy néznek rá…” – merengett Zsolti, aki egy tar koponya láttán kénytelen volt irányt változtatni. Igaz, csupán két sarokra van a bolt, ahová elküldték kenyérért, de sokkal jobb előre elmenekülni. Utólag ugyanis nem mindig sikerül, ami a Zsolti bal halántékán díszelgő sebből is kiderül. Vészterhes időkben egy tízperces séta is macska-egér játékká fajul, pedig egyik állat szerepe sem túl vonzó. „Kerülni és kerülve lenni” – hangzik a létfontosságú mottó.
Aki pofán rúgta a rendőrkutyát
július 13., 2012 - 10:53 | Kategória: cikkek | 22 hozzászólásCímkék: cigány, előítélet, homoszexuális, kutya, Magyarország, náci, politika, rendőr, sors, tüntetés, Temptylicious
Előd kiábrándult mindenből, de főleg a közéletből. Elege lett abból, hogy egyre többet kell dolgoznia egyre kevesebb pénzért, miközben a zsidók gazdagodnak, a cigányok bűnöznek, a politikusok hazudnak, a buzik meg felvonulnak. Hát hogy képzelik, miközben az ország és benne az ő sorsa egyre csak hanyatlik?
Elődnek igazából mindegy, melyik szervezet pólóját veszi fel. Éppúgy díszeleghet a mellkasán valami környezetvédő csoport neve, mint önkényuralmi jelképeket használó rendszertagadó párt propagandaszövege. A lényeg, hogy hasonlóan reményvesztett lelkek tanyázzanak körülötte. Olyanok, akikkel már egy összenézésből is megértik egymás baját, s közösen hibáztatják érte a nap aktuális bűnbakját. Bűnbakot pedig könnyű találni, hiszen a fél világ annak kínálkozik.
Méltó ellenfél?
Előd valamennyi jelölt közül a zsidókat utálja a legjobban, mert azoknak állítólag rohadt sok suskájuk van. Igaz, még sosem beszélgetett zsidóval, mert álljon velük szóba a rosszbaj, de a többiek szerint a pájeszos bandához áramlik az összes lóvé, ezért nem árt nyitott szemmel járni. Mióta Előd ezt tudja, rendszeres programjai közé tartozik a szombat délelőtti csúnyán nézés a zsinagóga környékén, illetve két-háromnaponta legalább egy szitkozódó komment a zsido.hu fórumán.
VV Fecót asszimilálja az RTL Klub
Január 27., 2012 - 10:50 | Kategória: cikkek | HozzászólásCímkék: Balogh Ferenc, Big Brother, botrány, bulvár, celeb, cigány, diszkrimináció, Jade Goody, Magyarország, rasszizmus, Shilpa Shetty, tévé, Temptylicious, Való Világ, Való Világ 5, valóságshow, VV Fecó
„Shavale, romale” stílusú szófordulatok sokasága, heves gesztusok tömkelege, a jóisten sűrű említése, jellegzetes hanghordozás és megannyi apróság tanúskodik a Való Világ szereplőjének roma identitásáról. Már ha a csatorna bevágja ezeket az esti összefoglalóba. Érdekes, hogy többnyire roppant mérsékelt formában szokta.
Múlt héten a villalakók kaptak egy olyan feladatot, amelynek során egymás viselkedését kellett prezentálniuk. Ekkor derült fény a turpisságra: Seherezádé sokkal „cigányosabbnak” mutatta be Fecót, mint amilyennek a nézők megismerhették. A játékostársak sűrű, röhögéstől rázkódó bólogatása az érintett „igen, pont így szoktam csinálni” kurjongatásával együtt egyértelművé tette: autentikus külső jegyeinek ellenére az RTL valamiért szándékosan „magyarítja” a többnyire elképesztően hegyes orrú cipőben pompázó versenyzőt.
Ingoványos talajon. | Fotó: RTL Klub/Sajtóklub/Bársony Bence
Persze, nyilvánvaló, hogy miért történik ez. Egy népszerű valóságshow a társadalmi diskurzus középpontjában áll, jelenségként kezelik, kap hideget-meleget. A bekamerázott épületbéli viszonyokat gyakran nagyobb csoportokra is kivetítik. Következtetéseket vonnak le arra vonatkozóan, miként bánnak a férfiak a nőkkel, a fiatalabbak az idősebbekkel, milyen a tekintélyhierarchia és a munkamegosztás. Hiányzik-e, hogy Fecó összezörrenései miatt valaki véletlenül a cigányok és a magyarok között húzódó feszültségre asszociáljon?
Iskolázottsághoz kötnék a szavazati jogot
október 14., 2011 - 09:53 | Kategória: cikkek | 11 hozzászólásCímkék: érettségi, cigány, diploma, egyetem, főiskola, idióta, iskola, Jobbik, oktatás, párt, politika, Temptylicious, választás, Vona Gábor
A Jobbik szerint „intellektuális műveltségi minimum” szükséges ahhoz, hogy valaki felelősen tudjon dönteni a haza sorsáról. Vona Gábor az általános iskolai szintet jelölte meg küszöbként. Vajon elég lenne-e egy ilyen ötlet Magyarország megmentéséhez?
Magyarországot ugyanis mindig meg kell menteni, a benne élőkkel együtt. A balsors afféle nemzeti sajátosság, amelyet ha nem kapunk meg a környezetünktől, előállítjuk saját magunk. Kiváló érzékünk van például ahhoz, hogy rosszkor, rossz helyen, rossz vezetőket válasszunk meg, rossz tanulmányi vagy karrierútra lépjünk, rossz társakkal és barátokkal vegyük körül magunkat, aztán emiatt rosszul érezzük magunkat. Ebben az a csodálatos, hogy ha egy honfitárs panaszkodni kezd, a többiek a saját nyomorukkal próbálják megnyugtatni.
Miért adnak hozzá útmutatót?
De nemcsak az optimista kisebbség reméli, hogy egyszer minden jóra fordulhat. Mindannyian szeretnénk egy napfényes reggelen olyan helyen ébredni, ahol kizárólag szerintünk is racionális döntéseket hoznak szerintünk is hozzáértő emberek, megkönnyítve ezzel az életet. Az utópia azonban falakba ütközik, amint próbáljuk megosztani másokkal. Az elképzelések eltérnek, a többséget pedig általában a „nem akarás” szüli. Amióta szabadon szavazhatunk, szeretünk annak az ellenfelére ikszelni, akit nem szeretnénk hatalmon látni. S mivel az aktuális mindig szörnyű, az utána következő csak jobb lehet. Segíthet-e holmi iskolázottság a bánaton?
szósöl
2012.
2011.
2010.
Aki én vagyok
Nyomj Subscribe-ot, az menő!
Legújabb kommentek
tempty on Élve eltemet egy kósza ba… tempty on Élve eltemet egy kósza ba… Ági on Élve eltemet egy kósza ba… Gáspár István on Élve eltemet egy kósza ba… BeLac on Angelina melle ment, Ica nénié… -
Jogok
A teljes szöveges tartalom tempty tulajdona, Chococat pedig a Sanrio oltalma alá tartozik 1975 óta.Feedek
Működteti a WordPress.com. | Pool sablon - Szerző: Borja Fernandez
Bejegyzések és hozzászólás feeds.
