Az elgázolt ikrek szülei a hülyék?

június 25., 2012 - 10:50 | Kategória: cikkek | 11 hozzászólás
Címkék: , , , , , , , ,

„A babák szüleit hibáztatja a gázoló” – ordítja a vérlázítónak szánt szalagcím, leplezetlenül követelve, hogy gyűlöljük együtt azt a 63 éves nőt, aki elsodort autójával Érden egy ikercsecsemőket szállító babakocsit. Én inkább sajnálom szegényt.

Like This! Katt és lájk!

„Apa, vezethetek?” – kérdeztem kábé négyévesen, a kispolszkink hátsó felében ücsörögve. „Majd ha nagy leszel…” – kaptam meg válaszként, majd durcásan hallgattam, miként brummog kettes sebességfokozatban a gép. Nyomkodni akartam a pedálokat, tekergetni a kormányt, birizgálni a váltót, ehelyett az anyósülés huzatának szösztelenítése jutott. Mire tizenhét lettem, nem maradt szösz, de a Tücsöknek becézett sárga járgányunk is régen lecserélődött.

Van kit szidni. | Fotó: Blikk

„Sok a hülye az utakon, nincs elég rutinod a váratlan helyzetek megoldásához” – indokolták az őseim, hogy miért pihent a lehető leghamarabb megszerzett jogsim csaknem három és fél esztendőn át a fiók mélyén. Ellenkeztem, ordítottam, sírtam, mert szerintük nem éreztem át, milyen felelősséggel jár az élet-halál biznisz. Lassan elnyertem a bizalmukat: előbb a közeli nagyáruházakig, majd újabb év elteltével a távolabbi célpontokig. Közben megtanultam, hogy a „sok hülye” alatt inkább a gyalogosokat és a kerékpárosokat kell érteni.

Még nincs vége… Katt ide, és olvasd tovább!

Stohl összecsapva, de legalább őszintén

október 26., 2011 - 10:40 | Kategória: cikkek | 2 hozzászólás
Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Szalai Vivien Stohl őszintén című könyve érdekes és tanulságos. Csupán egy gond van vele: olvasás közben végig olyan érzés motoszkált bennem, mintha szerkesztés nélkül leadott kéziratot böngésznék.

Like This! Katt és lájk!

Ha szövegről van szó, nem tartom magam aljasul kritikus közönségnek. Legföljebb megállapítom, hogy ezt meg ezt másképp csináltam volna, de jól is néznénk ki, ha minden kötet az én ízlésem szerint íródna. A legújabb magyar bulvárbestseller azonban föladta a leckét, mivel hiába értettem meg a szerző célját, olyan érzésem volt, mintha a kapkodás miatt nem alkalmazta volna megfelelően az eszközöket.

Semleges színekben.

Az alapszituáció, hogy Stohl András leheveredik egy díványra, az olvasó pedig türelmesen meghallgatja a hangsúlyozottan őszinte vallomását. Az előszót leszámítva egész egy bazinagy idézet, a mesélő és a főszereplő is a színész. Ezzel önmagában semmi probléma, viszont annál kétségesebb, hogy az élőszó bambasága jól mutat-e írásban. Az a sok ismétlés, nyakatekert mondat, nyelvtani anomália vajon megengedhető-e egy könyvben?

Még nincs vége… Katt ide, és olvasd tovább!

Gáspár Evelynnek kettős mérce jár

szeptember 29., 2011 - 11:17 | Kategória: cikkek | 1 hozzászólás
Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

„Ugyan csak két hete van meg a jogosítványa, nagyon jól vezet Evelyn. Sóshartyán és Kishartyán között, a 22-es úton vesztette el uralmát az autó fölött…” – közölte Győzike a Blikk-kel. Lehetetlen, hogy ez a két rettentően különböző mondat egy ember szájából hangozzon el, ráadásul egymás után.

Like This! Katt és lájk!

A szerkezeti és szóhasználatbeli eltérések arra engednek következtetni, hogy a szenzációról beszámoló iromány szerzői vagy összemosták Gáspár úr mondandóját a rendőrségi munkatárséval, vagy pedig kihúztak körülbelül tíz fölöslegesnek ítélt gondolatot a mainstream hazai celeb nyilatkozatából. Arról nem is beszélve, hogy a tartalmi ellentmondás miatt Győzike még az eddig gyanítottnál is szerényebb értelmi képességűnek látszik.

C'mon, join the joyride!

Persze, azóta naponta több cikk születik a balesetet szenvedett lány állapotáról. Érdekes, hogy a sztori minden szempontból kettősséget idéz elő a sajtóban: ambivalencia járja át az újságírói magatartást, ebből fakadóan a tálalást és az olvasói reakciókat is, méghozzá egy-egy anyagon belül.

A közelmúltban tapasztalhattuk, hogy míg némely írás Stohl András felelősségét és áldozata, Kaincz Pál nyomorúságát hangsúlyozta a tavaly májusi karambol kapcsán, mások a vétkes színész belső vívódását mutatták be – emberközeli, már-már pozitív színben feltüntetve őt. Damu Roland nőverési és erőszakolási botrányában is egyszer vérben forgó szemű szörnyeteg köszön vissza a címlapról, háttérben a síró Palácsik Tímeával, máskor szelíden mosolygó, jelenlegi párját ölelő férfi bámul a közönségre. Nézőpontok tehát vannak, s a bírósági eljárásokról szóló tudósításokban szükségszerűen találkoznak is. De szubjektív cikkekben soha, elvégre a két drámai hatás kioltja egymást.

Még nincs vége… Katt ide, és olvasd tovább!

Beperelném Stohl Bucit

augusztus 18., 2011 - 10:02 | Kategória: cikkek | Hozzászólás
Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A palibácsis balesetet követő médianyüzsgés miatt már egy tisztességes szennylapot sem vehetek a kezembe. Mert mindenhol ott van a bűnbánó színész, annak megtört családja, a lesántult öregúr vagy egy másik, szintén kártérítést követelő károsult.

Like This! Katt és lájk!

Az ügy körüli hisztéria olyan mértéket öltött, hogy K. Pál vérbeli celebbé avanzsálódott. Fotózták kórházi ágyon fekve, bíróságon ülve, orvoshoz bicegve, kerti munkát végezve, profi és önjelölt lesifotósok egyaránt. Mindennek hírértéke van, ami vele kapcsolatos, hiszen egy ország figyeli árgus szemekkel, hogy vajon meglakol-e gaztettéért az, aki a címlapokra juttatta őt. A tragédiából óriási habostorta lett, és mindenki akar belőle egy szeletet.

Aranyat érő képek készülnek. | Fotó: HVG

Én már nem. Megcsömörlöttem. Eddig két dolog volt, ami rögvest beindította a lapozóreflexem újságolvasás közben. Az egyik a Zámbó Jimmy tíz és fél évvel ezelőtti halálán veszekedő rokkant szemtanú meg az özvegy végeláthatatlan, ám szigorúan egycselekményes szappanoperát prezentáló üzenetváltása. Uborkaszezon idején a zsurnaliszták szívesen keresik föl Hulé Évát, aki még szívesebben adja elő, hogy a Királyt bizony megölték.

Még nincs vége… Katt ide, és olvasd tovább!

A lincselők lelke

december 12., 2010 - 00:41 | Kategória: CzeNaSav | 3 hozzászólás
Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Lincselés fenyegeti az ország északkeleti részének újságíróit váltótársam, Nagy Zsófi szerint. Bevallom, a tömegindulatról szóló sztorik olvasásakor el sem jutok odáig, hogy a médiamunkásokat féltsem. Mert ezredjére is képes vagyok kiakadni a primitív elkövetőkön.

Like This! Katt és lájk!

Számomra ez bőrszíntől és anyagi helyzettől független téma, még akkor is, ha javarészt a csóró cigányok lakta településeket érinti. „Olaszliszka elég messze van” – nyugtattam magam számtalanszor Szögi Lajos esete óta, és őszintén reméltem, hogy bár földrajzi értelemben nyilvánvaló a naivitásom, talán mégis különb emberek élnek errefelé. Pedig Szabolcs nem sokkal civilizáltabb Borsodnál.

A kéz árnyalata számít, vagy valami más? | Fotó: MTI

Igen hamar letépte hát álmaim szárnyait a néhány napos hír, miszerint az ibrányi busz halálra gázolt egy szerencsétlent, a feldühödött helyiek meg a sofőr életére törtek, majd nekimentek az intézkedő rendőröknek. Ez a kisváros mindössze huszonöt kilométerre van Nyíregyházától, és nem úgy él a köztudatban, mint például Hodász vagy Érpatak. Lakosságának roma része csöppet sem volt hírhedt. Egészen mostanáig.

„Egy baleset után odaérkező hangadó ráadásul tovább hergelte a helyieket, mondván: ő látta, amint a sofőr szándékosan ráhúzta a kormányt a vétlen gyalogosra.” A mondat a Szabolcs Online-on megjelent beszámolóból származik, és segít megértetni a fejlettebb szuperegójú olvasókkal a majdnem-tragédia hátterét. Maga a gázolás természetesen nemcsak majdnem tragédia, ám „csupán” néhány személyé. Ami utána történt, az viszont nemzeti, társadalmi, vagy nevezzük akárhogy, de sok embert érintő jelenség.

Még nincs vége… Katt ide, és olvasd tovább!

Következő oldal »

Működteti a WordPress.com. | Pool sablon - Szerző: Borja Fernandez
Bejegyzések és hozzászólás feeds.

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 85 követőhöz